Magyar Wikipédia 2.0 - Megtartották az első konferenciát a magyar Wikipédia fejlesztéséről

2010. szeptember 29-én rendezték meg az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Tanszékén az első olyan jellegű könyvtáros konferenciát, ahol Wikipédia magyar vonatkozású szócikkeinek kijavítására, tökéletesítésére kerestek megoldásokat. A projektet a Könyvtári Intézethez tartozó K2 Műhely kezdeményezte a Magyar Wikipédia Alapítvánnyal karöltve, fő céljuk pedig az, hogy a Wikipédián megjelenő, a magyar tudomány és művészet körébe tartozó szócikkek hiánytalanul és formai, tartalmi hiba nélkül szerepeljenek az online lexikonban, és ha lehetséges, angol nyelvű változatuk is megjelenjen. Természetesen a csoport a meglévő szócikkek javítása mellett a még hiányzó cikkek létrehozására is törekszik.

A kezdeményezésben a könyvtárosok mint információtudományi szakemberek vesznek részt (a konferencián megjelentek névsora alapján a szakma „krémjére”(Ungváry Rudolf, Berki Barnabásné) lehet számítani), ők végzik a munka szellemi részét, tehát átfésülik és gyártják a szócikkeket, összeállítják az egyes szócikkekhez kapcsolódó bibliográfiát. A technikai segítséget a Wikipédia adminisztrátorai fogják nyújtani, akik arról tájékoztatnak, hogyan is lehet megjeleníteni egy profi szócikket a Wikipédia felületén, ill. milyen funkciókat lehet ezen kívül a Wikipédián belül felhasználni, hogy az együttműködés gördülékenyebb legyen.

Magán a konferencián a fő vitatéma az volt, milyen koncepció alapján történjen a Wikipédia fejlesztése. Számos javaslat elhangzott, ezek a teljesség igénye nélkül a következők:

· kezdetben az ún. „piros szócikkek” megalkotása (ezek azok a szócikkek, amelyek egy adott témakörön belül létrehozásra várnak; a Wiki pirossal jelöli őket)

• · csonk cikkek teljessé tétele
• · könyvtári tezauruszok, főleg a Köztaurusz és a Geotaurusz integrálása
• · a meglévő szócikkek hibáinak javítása
• · már létező könyvtári wikik (pl. a Könyvtárportálon létrejött kezdetleges wiki) integrálása

A távlati tervek között szerepel továbbá, hogy a Wikipédián belül könyvtár- és információtudományi portál készül, mivel ez a témakör még erőteljesen hiányos, ill. annotációkkal és referátumokkal is bővül az online lexikon repertoárja. Ami biztos, hogy a fejlesztés a könyvtár- és információtudomány témakörében kezdődik, és most, a kezdeti stádiumban egyelőre a hiányosságok feltérképezése és a Wikipédia felületével való megbarátkozás lesz a csoport feladata (akinek ez szükséges).

A következő konferenciára valószínűleg október végén kerül majd sor.

A gyerekek a wikin keresztül térnek vissza a könyvekhez?

A "wikizés fejleszti a tanulók íráskészségét

A fenti hivatkozás alatt egy cikk található, amely arról számol be, hogy egy amerikai iskolában a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy fejlesszenek egy wikit egy sci-fi regénysorozattal kapcsolatban, ahol kifejtik a regényekben feltűnő ismeretlen és szakszavak jelentéseit. A feladat önkéntes volt, mégis kapásból 50 diák jelentkezett rá. A cikk főleg azt hangsúlyozza, hogy mennyit fejlődött a tanulók íráskészsége és egyéb kompetenciái, könyvtáros szempontból azonban a következő néhány sor a lényeges:

"Miközben sok tanuló csak maréknyi szócikket hozott létre a lexikonban, mások, mint pl. a másodéves Taylor Collins vagy Corbin Averett szócikkek tucatját alkotta meg. Ez egy ponttól már egymással való versengéssé alakult, hogy kiderüljön, ki tud a legtöbbet írni. »Egy csomó dolgot a könyvekben olvastunk, ott néztünk utána bizonyos részleteknek« – mondja Averett, aki bevallja, hogy nem volt valami nagy író és olvasó a projekt előtt."

Tehát látszik, hogy nemcsak a fiatalok íráskészsége, hanem olvasási szokásai is fejlődtek a tevékenység során. A könyvtárak számára az utóbbi időben egyre komolyabb problémát jelent olvasásra bírni a fiatalabb korosztályt, a pörgő audiovizuális elemeken felnőtt nemzedék már nem igazán vevő a könyvek statikusságára. Viszont a fenti eset megvilágít egy lehetőséget, hogy a modern technológia és az internet felhasználásával, közvetett módon el lehet érni a fiataloknál, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. Tehát érdemes nekik olyan feladatot/elfoglaltságot találni, amelynek elvégzésére az internetet használják, de hogy a feladatot tényleg jól meg tudják oldani, könyvek olvasására is szükségük lesz. Így egy olyan közegen keresztül (internet) lehet rávenni az olvasásra, ami igazán érdekli, leköti a figyelmét - végül is az internet az, amivel minden fiatal foglalkozik valamilyen módon. A wikik - mint online lexikonok - azok a közösségi webfelületek, amelyek leginkább közel állnak a könyvek világához, nem véletlen, hogy ezen a területen volt először tapasztalható, hogy a gyerekek egy internetes alkalmazáson keresztül kerültek közelebbi kapcsolatba a könyvekkel. Ez azért érdekes, mert a wikiket előszeretettel tekintik az egyik szögnek a könyvtárak koporsójában, mert ugyebár gyorsabban és kényelmesebben lehet rajtuk keresztül információhoz jutni, mint a könyvtárakban órákon át böngészve (hogy milyen ennek az információnak a minősége, az már más lapra tartozik). Ebből is látszik, hogy minden csak azon múlik, javunkra tudjuk-e fordítani azt a bizonyos "szöget", vagy csak eltüntetni akarjuk.

Blog vagy wiki? - Az információcsere korszerű formái

Igaz, kicsit régi a cikk, de ebbe az egyetemre szánt blogba mindenképpen beleillik: a post szerzője arról értekezik, az egyetemi, főiskolai hallgatóknak az eddig elterjedt e-mail, MSN, fórumok stb. helyett a webkettes szolgáltatásokat (blogot, wikit) érdemes használniuk, amikor vizsgák előtt a kurzussal kapcsolatos anyagokra, tételekre, vizsgaélményekre van szükségük. A cikk ezen a linken található:

http://kocka.blog.hu/2009/06/03/blogoljanak_e_a_hallgatok

Nem írnám le a cikk tartalmát, inkább csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt a fajta paradigmaváltást nem a diákok, sokkal inkább az oktatók részéről kell elvárni, a hallgatók ugyanis gyorsan megtalálják a módját, hogyan kell gyorsan és széles körben minél több információt megosztani. A tanárok viszont gyakran nem tudnak mindezzel lépést tartani. Azt gondolom, nekik is bátran használniuk kellene ezeket a szolgáltatásokat, egyrészt a publikálás terén, vagyis az adott kurzushoz tartozó közlendőiket (kötelező olvasmányok listája, tételsor, handoutok stb.) egy ilyen platformon is közzétehetnék; másrészt a kommunikáció terén, azaz a hallgatók felmerülő kérdéseire ilyen módon válaszolhatnának (pl. egy blogbejegyzés kommentjeként), és így a válasz nemcsak gyorsabban jutna el a kérdezőhöz, hanem a többiek is tudnának tájékozódni, ha hasonló problémájuk van. Összességében jobban bele kellene vonniuk magukat az egyetemi közösségbe és ilyen módon a hallgatósághoz alkalmazodni. Az sem lenne hátrány, ha maga az egyetem alakítana ki ilyen platformokat, pl. minden szakhoz létrehozna egy saját hivatalos blogot.

Ez a post egy kissé rendhagyóbb volt, mint az eddigiek, mert nem a legújabb webes technológiákat ölelte fel, de szerintem valamilyen szinten hozzátartozik a hálózati ismeretek témaköréhez.

Terjedőben a Nexus One

Holnaptól egyre több európai országban kerül kereskedelmi forgalomba a Nexus One, a Google okostelefonja. Április 30-tól Nagy-Britanniában Vodafone hálózattal lehet hozzájutni a készülékhez, a keresőmogul szerint pedig nem sokkal később Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban is.

A Nexus One a Google okostelefonja, amely nem titkoltan az Apple-féle iPhone-nal szeretné felvenni a versenyt - erre egyébként minden esélye megvan. A telefon a Google Android nevő operációs rendszerére épül, és a Google minden alkalmazását magában foglalja (sőt még annál is többet). Kompatibilis a világ legnagyobb mobilszolgáltatóinak hálózatával (Verizon Wireless, AT&T - USA, Vodafone - Európa, Movistar - Latin-Amerika). Először 20140. január 5-én került forgalomba Amerikában, azóta lassan, de folyamatosan tör előre. Egyelőre nincs hír arról, hogy Magyarországon várhatóan mikor válik elérhetővé.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Nexus_One
http://kocka.blog.hu/2010/04/28/a_birodalom_visszavag

Amire régóta vártunk - szavak után képekkel is kereshetünk

Régóta fennálló problémára született megoldás: eddig mindig bajban voltunk, ha jól emlékeztünk egy kép alakjaira, színeire, ábráira, de fogalmunk sem volt, mi volt a címe és ki készítette, mert sok mindennel ellentétben ebben az esetben nem számíthattunk egy keresőprogram tudására. Ez persze fordítva tökéletesen működött, cím/szerző alapján aránylag simán meg lehetett találni egy képet, de úgy tűnik, ez a folyamat mostantól kétirányúvá vált.

Egy Plink néven futó formáció, konkrétan Marc Cummins és James Philbin olyan keresőszoftvert talált ki, amellyel képekkel "guglizhatunk": a kérdéses képet csatolni kell a keresőhöz, az pedig ugyanúgy találatokat fog kidobni rá, mint azt a Google-nál megszokhattuk. A szoftver képes azonosítani a bevitt képet a pixelek alapján, természetesen csak akkor, ha már szerepel az adatbázisában.

A találatokban általában azok a weboldalak szerepelnek, ahol a kép megtalálható (persze az ehhez kapcsolódó Wikipedia szócikk kíséretében), illetve a szerzőhöz köthető oldalakat is kidobja a szoftver. A speciális keresésen belül korszakok és irányzatok szerint is szűkíthetjük a találatok számát.

A Plink egyelőre még csak mobilalkalmazásként funkcionál, de sikerességét jelzi, hogy megalkotása után mindössze négy hónappal a Google is megállapodott az angolokkal, így remélhetőleg hamarosan nem lesz szükségünk csúcskategóriás telefonra a program használatához.

http://twitter.com/plinksearch

Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/12/keresot_vett_a_google

Viccelődjünk a Google-lal! v2.0

Úgy látszik, eljött az a kor, amikor az állatok is az emberek nyelvén kommunikálnak. Biztos mindenki volt már úgy, hogy nem tudta, miért ugat vagy nyüszít a kutyája és miért nyivákol folyamatosan a macskája - de ennek most vége! A Google Translate újabban nem csak a különböző emberi nyelveket fordítgatja le, hanem az állatok beszédét is átalakítja a számunkra érthető nyelvi formátumba. Az alkalmazás az Android mobiltelefonokra lett kifejlesztve, a fordítás folyamata pedig a következő: az alkalmazás telepítése után ki kell választanunk a megfelelő nyelvet (jelenleg az állatok még csak angolul tudnak, de az ígéretek szerint később többek közt mongolul és hindiül is megtanulnak), majd egyszerűen fel kell venni a cicánk/kutyánk/csirkénk/házi oroszlánunk hangját, ez a fantasztikus kis program pedig át is transzformálja kedvenceink mondanivalóját emberi beszédre. Remélhetőleg a fordítás pontosságán itt is igyekeznek csiszolni, úgy, mint a normál Translate esetében.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az alkalmazás nem csak a mi hétköznapi életünket fogja megkönnyíteni, hanem az etológia területén is forradalmi előrelépésekre számíthatunk a közeljövőben, olyannyira, hogy a tudomány akár az antropológia szintjére is eljuthat. Világunk ugyanis egy meghatározó információforrással bővül. A jövő érettségizőinek tehát érdemes lesz majd a TTK-ra jelentkezniük!



Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/02/translate_animals (a poszt publikálási dátumát tekintve, nem biztos, hogy az olvasottak teljesen fedik a valóságot)

Viccelődjünk a Google-lal!

Nagyon unatkozhatnak a Google Chrome fejlesztői, legújabb alkalmazásuk, az Upside Down ugyanis kizárólag arra szolgál, hogy az éppen megnyitott oldal tartalmát valamilyen olvashatatlan formában tálalja. Az alkalmazást innen lehet telepíteni, de a Chrome legfrissebb verziójába automatikusan importálva van. A Beállítások gombra kattintva többféleképpen torzíthatjuk el weboldalunkat: 90 és 180 fokos elforgatás, tükrözés (ezzel elképzelhetjük, milyen lehet az arab világban internetezni :]) is található a repertoárban, de arra is utasíthatjuk, hogy csak a képeket vagy csak a képeken kívüli elemeket forgassa el.

Látszólag túl sok értelme nincs, hacsak nem valami gyenge áprilisi tréfának szeretnénk szánni vagy titkosnak szánt saját weboldalunkat szeretnénk ezzel a nem túl hatásos módszerrel rejtjelezni. Természetesen ettől függetlenül minden tiszteletem a Chrome fejlesztőbrigádjáé, amiért nem sajnálták az időt és a tudásukat ennek az apró örömforrásnak a megalkotására, örülnénk, ha Internet Expolorerék legalább ennyire megerőltetnék magukat.

Szóval ha már túl unalmasnak találjuk a hosszas interneten böngészést, az Upside Down eszközzel kicsit több kalandot csempészhetünk kilobyte-ok között töltött mindennapjainkba. De akár kezünkbe is vehetünk egy jó könyvet vagy megnézhetünk egy értelmes műsort a TV-ben...

Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/04/chrome_prank