A "wikizés fejleszti a tanulók íráskészségét
A fenti hivatkozás alatt egy cikk található, amely arról számol be, hogy egy amerikai iskolában a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy fejlesszenek egy wikit egy sci-fi regénysorozattal kapcsolatban, ahol kifejtik a regényekben feltűnő ismeretlen és szakszavak jelentéseit. A feladat önkéntes volt, mégis kapásból 50 diák jelentkezett rá. A cikk főleg azt hangsúlyozza, hogy mennyit fejlődött a tanulók íráskészsége és egyéb kompetenciái, könyvtáros szempontból azonban a következő néhány sor a lényeges:
"Miközben sok tanuló csak maréknyi szócikket hozott létre a lexikonban, mások, mint pl. a másodéves Taylor Collins vagy Corbin Averett szócikkek tucatját alkotta meg. Ez egy ponttól már egymással való versengéssé alakult, hogy kiderüljön, ki tud a legtöbbet írni. »Egy csomó dolgot a könyvekben olvastunk, ott néztünk utána bizonyos részleteknek« – mondja Averett, aki bevallja, hogy nem volt valami nagy író és olvasó a projekt előtt."
Tehát látszik, hogy nemcsak a fiatalok íráskészsége, hanem olvasási szokásai is fejlődtek a tevékenység során. A könyvtárak számára az utóbbi időben egyre komolyabb problémát jelent olvasásra bírni a fiatalabb korosztályt, a pörgő audiovizuális elemeken felnőtt nemzedék már nem igazán vevő a könyvek statikusságára. Viszont a fenti eset megvilágít egy lehetőséget, hogy a modern technológia és az internet felhasználásával, közvetett módon el lehet érni a fiataloknál, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. Tehát érdemes nekik olyan feladatot/elfoglaltságot találni, amelynek elvégzésére az internetet használják, de hogy a feladatot tényleg jól meg tudják oldani, könyvek olvasására is szükségük lesz. Így egy olyan közegen keresztül (internet) lehet rávenni az olvasásra, ami igazán érdekli, leköti a figyelmét - végül is az internet az, amivel minden fiatal foglalkozik valamilyen módon. A wikik - mint online lexikonok - azok a közösségi webfelületek, amelyek leginkább közel állnak a könyvek világához, nem véletlen, hogy ezen a területen volt először tapasztalható, hogy a gyerekek egy internetes alkalmazáson keresztül kerültek közelebbi kapcsolatba a könyvekkel. Ez azért érdekes, mert a wikiket előszeretettel tekintik az egyik szögnek a könyvtárak koporsójában, mert ugyebár gyorsabban és kényelmesebben lehet rajtuk keresztül információhoz jutni, mint a könyvtárakban órákon át böngészve (hogy milyen ennek az információnak a minősége, az már más lapra tartozik). Ebből is látszik, hogy minden csak azon múlik, javunkra tudjuk-e fordítani azt a bizonyos "szöget", vagy csak eltüntetni akarjuk.
2010. szeptember 27., hétfő
2010. június 3., csütörtök
Blog vagy wiki? - Az információcsere korszerű formái
Igaz, kicsit régi a cikk, de ebbe az egyetemre szánt blogba mindenképpen beleillik: a post szerzője arról értekezik, az egyetemi, főiskolai hallgatóknak az eddig elterjedt e-mail, MSN, fórumok stb. helyett a webkettes szolgáltatásokat (blogot, wikit) érdemes használniuk, amikor vizsgák előtt a kurzussal kapcsolatos anyagokra, tételekre, vizsgaélményekre van szükségük. A cikk ezen a linken található:
http://kocka.blog.hu/2009/06/03/blogoljanak_e_a_hallgatok
Nem írnám le a cikk tartalmát, inkább csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt a fajta paradigmaváltást nem a diákok, sokkal inkább az oktatók részéről kell elvárni, a hallgatók ugyanis gyorsan megtalálják a módját, hogyan kell gyorsan és széles körben minél több információt megosztani. A tanárok viszont gyakran nem tudnak mindezzel lépést tartani. Azt gondolom, nekik is bátran használniuk kellene ezeket a szolgáltatásokat, egyrészt a publikálás terén, vagyis az adott kurzushoz tartozó közlendőiket (kötelező olvasmányok listája, tételsor, handoutok stb.) egy ilyen platformon is közzétehetnék; másrészt a kommunikáció terén, azaz a hallgatók felmerülő kérdéseire ilyen módon válaszolhatnának (pl. egy blogbejegyzés kommentjeként), és így a válasz nemcsak gyorsabban jutna el a kérdezőhöz, hanem a többiek is tudnának tájékozódni, ha hasonló problémájuk van. Összességében jobban bele kellene vonniuk magukat az egyetemi közösségbe és ilyen módon a hallgatósághoz alkalmazodni. Az sem lenne hátrány, ha maga az egyetem alakítana ki ilyen platformokat, pl. minden szakhoz létrehozna egy saját hivatalos blogot.
Ez a post egy kissé rendhagyóbb volt, mint az eddigiek, mert nem a legújabb webes technológiákat ölelte fel, de szerintem valamilyen szinten hozzátartozik a hálózati ismeretek témaköréhez.
http://kocka.blog.hu/2009/06/03/blogoljanak_e_a_hallgatok
Nem írnám le a cikk tartalmát, inkább csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt a fajta paradigmaváltást nem a diákok, sokkal inkább az oktatók részéről kell elvárni, a hallgatók ugyanis gyorsan megtalálják a módját, hogyan kell gyorsan és széles körben minél több információt megosztani. A tanárok viszont gyakran nem tudnak mindezzel lépést tartani. Azt gondolom, nekik is bátran használniuk kellene ezeket a szolgáltatásokat, egyrészt a publikálás terén, vagyis az adott kurzushoz tartozó közlendőiket (kötelező olvasmányok listája, tételsor, handoutok stb.) egy ilyen platformon is közzétehetnék; másrészt a kommunikáció terén, azaz a hallgatók felmerülő kérdéseire ilyen módon válaszolhatnának (pl. egy blogbejegyzés kommentjeként), és így a válasz nemcsak gyorsabban jutna el a kérdezőhöz, hanem a többiek is tudnának tájékozódni, ha hasonló problémájuk van. Összességében jobban bele kellene vonniuk magukat az egyetemi közösségbe és ilyen módon a hallgatósághoz alkalmazodni. Az sem lenne hátrány, ha maga az egyetem alakítana ki ilyen platformokat, pl. minden szakhoz létrehozna egy saját hivatalos blogot.
Ez a post egy kissé rendhagyóbb volt, mint az eddigiek, mert nem a legújabb webes technológiákat ölelte fel, de szerintem valamilyen szinten hozzátartozik a hálózati ismeretek témaköréhez.
2010. április 29., csütörtök
Terjedőben a Nexus One
Holnaptól egyre több európai országban kerül kereskedelmi forgalomba a Nexus One, a Google okostelefonja. Április 30-tól Nagy-Britanniában Vodafone hálózattal lehet hozzájutni a készülékhez, a keresőmogul szerint pedig nem sokkal később Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban is.
A Nexus One a Google okostelefonja, amely nem titkoltan az Apple-féle iPhone-nal szeretné felvenni a versenyt - erre egyébként minden esélye megvan. A telefon a Google Android nevő operációs rendszerére épül, és a Google minden alkalmazását magában foglalja (sőt még annál is többet). Kompatibilis a világ legnagyobb mobilszolgáltatóinak hálózatával (Verizon Wireless, AT&T - USA, Vodafone - Európa, Movistar - Latin-Amerika). Először 20140. január 5-én került forgalomba Amerikában, azóta lassan, de folyamatosan tör előre. Egyelőre nincs hír arról, hogy Magyarországon várhatóan mikor válik elérhetővé.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nexus_One
http://kocka.blog.hu/2010/04/28/a_birodalom_visszavag
2010. április 19., hétfő
Amire régóta vártunk - szavak után képekkel is kereshetünk
Régóta fennálló problémára született megoldás: eddig mindig bajban voltunk, ha jól emlékeztünk egy kép alakjaira, színeire, ábráira, de fogalmunk sem volt, mi volt a címe és ki készítette, mert sok mindennel ellentétben ebben az esetben nem számíthattunk egy keresőprogram tudására. Ez persze fordítva tökéletesen működött, cím/szerző alapján aránylag simán meg lehetett találni egy képet, de úgy tűnik, ez a folyamat mostantól kétirányúvá vált.
Egy Plink néven futó formáció, konkrétan Marc Cummins és James Philbin olyan keresőszoftvert talált ki, amellyel képekkel "guglizhatunk": a kérdéses képet csatolni kell a keresőhöz, az pedig ugyanúgy találatokat fog kidobni rá, mint azt a Google-nál megszokhattuk. A szoftver képes azonosítani a bevitt képet a pixelek alapján, természetesen csak akkor, ha már szerepel az adatbázisában.
A találatokban általában azok a weboldalak szerepelnek, ahol a kép megtalálható (persze az ehhez kapcsolódó Wikipedia szócikk kíséretében), illetve a szerzőhöz köthető oldalakat is kidobja a szoftver. A speciális keresésen belül korszakok és irányzatok szerint is szűkíthetjük a találatok számát.
A Plink egyelőre még csak mobilalkalmazásként funkcionál, de sikerességét jelzi, hogy megalkotása után mindössze négy hónappal a Google is megállapodott az angolokkal, így remélhetőleg hamarosan nem lesz szükségünk csúcskategóriás telefonra a program használatához.
http://twitter.com/plinksearch
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/12/keresot_vett_a_google
Egy Plink néven futó formáció, konkrétan Marc Cummins és James Philbin olyan keresőszoftvert talált ki, amellyel képekkel "guglizhatunk": a kérdéses képet csatolni kell a keresőhöz, az pedig ugyanúgy találatokat fog kidobni rá, mint azt a Google-nál megszokhattuk. A szoftver képes azonosítani a bevitt képet a pixelek alapján, természetesen csak akkor, ha már szerepel az adatbázisában.
A találatokban általában azok a weboldalak szerepelnek, ahol a kép megtalálható (persze az ehhez kapcsolódó Wikipedia szócikk kíséretében), illetve a szerzőhöz köthető oldalakat is kidobja a szoftver. A speciális keresésen belül korszakok és irányzatok szerint is szűkíthetjük a találatok számát.
A Plink egyelőre még csak mobilalkalmazásként funkcionál, de sikerességét jelzi, hogy megalkotása után mindössze négy hónappal a Google is megállapodott az angolokkal, így remélhetőleg hamarosan nem lesz szükségünk csúcskategóriás telefonra a program használatához.
http://twitter.com/plinksearch
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/12/keresot_vett_a_google
2010. április 9., péntek
Viccelődjünk a Google-lal! v2.0
Úgy látszik, eljött az a kor, amikor az állatok is az emberek nyelvén kommunikálnak. Biztos mindenki volt már úgy, hogy nem tudta, miért ugat vagy nyüszít a kutyája és miért nyivákol folyamatosan a macskája - de ennek most vége! A Google Translate újabban nem csak a különböző emberi nyelveket fordítgatja le, hanem az állatok beszédét is átalakítja a számunkra érthető nyelvi formátumba. Az alkalmazás az Android mobiltelefonokra lett kifejlesztve, a fordítás folyamata pedig a következő: az alkalmazás telepítése után ki kell választanunk a megfelelő nyelvet (jelenleg az állatok még csak angolul tudnak, de az ígéretek szerint később többek közt mongolul és hindiül is megtanulnak), majd egyszerűen fel kell venni a cicánk/kutyánk/csirkénk/házi oroszlánunk hangját, ez a fantasztikus kis program pedig át is transzformálja kedvenceink mondanivalóját emberi beszédre. Remélhetőleg a fordítás pontosságán itt is igyekeznek csiszolni, úgy, mint a normál Translate esetében.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az alkalmazás nem csak a mi hétköznapi életünket fogja megkönnyíteni, hanem az etológia területén is forradalmi előrelépésekre számíthatunk a közeljövőben, olyannyira, hogy a tudomány akár az antropológia szintjére is eljuthat. Világunk ugyanis egy meghatározó információforrással bővül. A jövő érettségizőinek tehát érdemes lesz majd a TTK-ra jelentkezniük!
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/02/translate_animals (a poszt publikálási dátumát tekintve, nem biztos, hogy az olvasottak teljesen fedik a valóságot)
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az alkalmazás nem csak a mi hétköznapi életünket fogja megkönnyíteni, hanem az etológia területén is forradalmi előrelépésekre számíthatunk a közeljövőben, olyannyira, hogy a tudomány akár az antropológia szintjére is eljuthat. Világunk ugyanis egy meghatározó információforrással bővül. A jövő érettségizőinek tehát érdemes lesz majd a TTK-ra jelentkezniük!
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/02/translate_animals (a poszt publikálási dátumát tekintve, nem biztos, hogy az olvasottak teljesen fedik a valóságot)
Viccelődjünk a Google-lal!
Nagyon unatkozhatnak a Google Chrome fejlesztői, legújabb alkalmazásuk, az Upside Down ugyanis kizárólag arra szolgál, hogy az éppen megnyitott oldal tartalmát valamilyen olvashatatlan formában tálalja. Az alkalmazást innen lehet telepíteni, de a Chrome legfrissebb verziójába automatikusan importálva van. A Beállítások gombra kattintva többféleképpen torzíthatjuk el weboldalunkat: 90 és 180 fokos elforgatás, tükrözés (ezzel elképzelhetjük, milyen lehet az arab világban internetezni :]) is található a repertoárban, de arra is utasíthatjuk, hogy csak a képeket vagy csak a képeken kívüli elemeket forgassa el.
Látszólag túl sok értelme nincs, hacsak nem valami gyenge áprilisi tréfának szeretnénk szánni vagy titkosnak szánt saját weboldalunkat szeretnénk ezzel a nem túl hatásos módszerrel rejtjelezni. Természetesen ettől függetlenül minden tiszteletem a Chrome fejlesztőbrigádjáé, amiért nem sajnálták az időt és a tudásukat ennek az apró örömforrásnak a megalkotására, örülnénk, ha Internet Expolorerék legalább ennyire megerőltetnék magukat.
Szóval ha már túl unalmasnak találjuk a hosszas interneten böngészést, az Upside Down eszközzel kicsit több kalandot csempészhetünk kilobyte-ok között töltött mindennapjainkba. De akár kezünkbe is vehetünk egy jó könyvet vagy megnézhetünk egy értelmes műsort a TV-ben...
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/04/chrome_prank
Látszólag túl sok értelme nincs, hacsak nem valami gyenge áprilisi tréfának szeretnénk szánni vagy titkosnak szánt saját weboldalunkat szeretnénk ezzel a nem túl hatásos módszerrel rejtjelezni. Természetesen ettől függetlenül minden tiszteletem a Chrome fejlesztőbrigádjáé, amiért nem sajnálták az időt és a tudásukat ennek az apró örömforrásnak a megalkotására, örülnénk, ha Internet Expolorerék legalább ennyire megerőltetnék magukat.
Szóval ha már túl unalmasnak találjuk a hosszas interneten böngészést, az Upside Down eszközzel kicsit több kalandot csempészhetünk kilobyte-ok között töltött mindennapjainkba. De akár kezünkbe is vehetünk egy jó könyvet vagy megnézhetünk egy értelmes műsort a TV-ben...
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/04/chrome_prank
2010. március 23., kedd
A Facebook lassan a Google-t is lenyomja
Az alábbi, az Alexa által közzétett grafikonok megmutatják, mekkora ütemben zárkózik fel a Facebook a Google-höz, sőt néhány tekintetben a közösségi oldal már meg is előzi a keresőóriást. Főleg az utolsó grafikon érdekes a Google szempontjából - itt jól látható, hogy az egyes oladalon eltöltött idő tekintetében már a Twitter is lazán felveszi a versenyt vele.
Elérés/nap
Elérés/nap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)