A "wikizés fejleszti a tanulók íráskészségét
A fenti hivatkozás alatt egy cikk található, amely arról számol be, hogy egy amerikai iskolában a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy fejlesszenek egy wikit egy sci-fi regénysorozattal kapcsolatban, ahol kifejtik a regényekben feltűnő ismeretlen és szakszavak jelentéseit. A feladat önkéntes volt, mégis kapásból 50 diák jelentkezett rá. A cikk főleg azt hangsúlyozza, hogy mennyit fejlődött a tanulók íráskészsége és egyéb kompetenciái, könyvtáros szempontból azonban a következő néhány sor a lényeges:
"Miközben sok tanuló csak maréknyi szócikket hozott létre a lexikonban, mások, mint pl. a másodéves Taylor Collins vagy Corbin Averett szócikkek tucatját alkotta meg. Ez egy ponttól már egymással való versengéssé alakult, hogy kiderüljön, ki tud a legtöbbet írni. »Egy csomó dolgot a könyvekben olvastunk, ott néztünk utána bizonyos részleteknek« – mondja Averett, aki bevallja, hogy nem volt valami nagy író és olvasó a projekt előtt."
Tehát látszik, hogy nemcsak a fiatalok íráskészsége, hanem olvasási szokásai is fejlődtek a tevékenység során. A könyvtárak számára az utóbbi időben egyre komolyabb problémát jelent olvasásra bírni a fiatalabb korosztályt, a pörgő audiovizuális elemeken felnőtt nemzedék már nem igazán vevő a könyvek statikusságára. Viszont a fenti eset megvilágít egy lehetőséget, hogy a modern technológia és az internet felhasználásával, közvetett módon el lehet érni a fiataloknál, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. Tehát érdemes nekik olyan feladatot/elfoglaltságot találni, amelynek elvégzésére az internetet használják, de hogy a feladatot tényleg jól meg tudják oldani, könyvek olvasására is szükségük lesz. Így egy olyan közegen keresztül (internet) lehet rávenni az olvasásra, ami igazán érdekli, leköti a figyelmét - végül is az internet az, amivel minden fiatal foglalkozik valamilyen módon. A wikik - mint online lexikonok - azok a közösségi webfelületek, amelyek leginkább közel állnak a könyvek világához, nem véletlen, hogy ezen a területen volt először tapasztalható, hogy a gyerekek egy internetes alkalmazáson keresztül kerültek közelebbi kapcsolatba a könyvekkel. Ez azért érdekes, mert a wikiket előszeretettel tekintik az egyik szögnek a könyvtárak koporsójában, mert ugyebár gyorsabban és kényelmesebben lehet rajtuk keresztül információhoz jutni, mint a könyvtárakban órákon át böngészve (hogy milyen ennek az információnak a minősége, az már más lapra tartozik). Ebből is látszik, hogy minden csak azon múlik, javunkra tudjuk-e fordítani azt a bizonyos "szöget", vagy csak eltüntetni akarjuk.
Van olyan tudás, amit csak olyan komplex, hosszú szövegben lehet átadni, amilyen egy jó tankönyv. Van olyan élmény, amit csak olyan hosszú szöveg lineáris olvasásával lehet megszerezni, amilyen egy regény. Én nem szeretek hosszú szövegeket képernyőn olvasni. Persze lehet, h az ifjabbak meg szeretnek? Nem hiszem.
VálaszTörlés