Az én blogom
2010. december 5., vasárnap
Wikipédia konferencia Magyarországon
A konferencián való részvétel mindenki számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni ezen a linken lehet.
További információ: http://wikimedia.hu/wiki/Konferencia
2010. december 3., péntek
A Wikipédia elektronikus könyvtári projektje, a Wikibooks
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a Wikibooks keretein belül a Wikipédia szócikkeit felhasználva össze lehet állítani egy könyvet. Pl. ha a 18. századi magyar irodalomról akarunk wikikönyvet előállítani, akkor összeszedhetjük a Wikipédiából az 18. századi írók, költők szócikkeit, az ebben az időszakban megjelent versek, prózák, sajtótermékek szócikkeit stb., de természetesen saját magunk is írhatunk szócikkeket a témával kapcsolatban, amelyek majd a wikikönyv részei lesznek.
A gyakorlott Wikipédia-felhasználóban ilyenkor felmerülhet a kérdés: miben is különbözik ez a Kategóriáktól, ahol ugyancsak rendszerezve vannak az "egy kalap alá tartozó" szócikkek? A Kategóriákban a szócikkek csak felsorolásszinten, nem logikai sorrendben (általában ABC szerint) vannak feltüntetve, a Wikibooksban pedig egy követhető logika szerint, ahogy a szerző azt elképzelte és jónak látta. A wikikönyv nem feltétlenül úgy rendezi a szócikkeit, hogy az általánosabb fogalmakat az egyre specifikusabbak követik (ahogy azt a Kategóriák esetében láthatjuk), hanem más sorrendet állít fel köztük. Ha az előző példából indulunk ki, a Kategóriák alatt kb. így nézne ki a 18. századi magyar irodalom: Magyarország-->Irodalom-->18. századi irodalom-->18. századi magyar költők-->Kazinczy Ferenc. Egy wikikönyvben az alábbi sorrend is felállítható: 18. századi magyar irodalom-->költészet a 18. században-->Kazinczy Ferenc-->prózaírás a 18. században-->Bessenyei György-->kitekintés más művészeti ágakra a 18. századból.
Természetesen szépirodalmi művek is létrehozhatók a Wikibooks berkein belül, ezek általában egy meglévő mű rövidített változatai vagy versek (de ha valakinek van ideje és a szerzői jogok megengedik, teljes műveket is bevihet a Wikikönyvek közé). Ez a rész azonban annyira nem bizonyult sikeresnek, még az angol Wikibookson is jelenleg csak egy olyan könyv van fenn, amit be is fejeztek, a többi csak félkész állapotban van.
A Wikikönyveket mindenki szabadon szerkesztheti, kiegészítheti, mint ahogy azt a wikiknél már megszokhattuk.
Az angol Wikibooks több mint 2000 könyvvel és 35 000 oldallal rendelkezik, a 2004 óta üzemelő magyar Wikikönyveken 7315 lap található.
2010. december 2., csütörtök
Szerkesztési gyorstalpaló
''Dőlt szöveg'' | Dőlt szöveg |
'''Félkövér szöveg''' | Félkövér szöveg |
'''''Félkövér és dőlt szöveg''''' | Félkövér és dőlt szöveg |
== Szakaszcím == === 2. szint === ==== 3. szint ==== | Különböző szintű szakaszcímek a szócikk tagolására |
[[Cím]] [[Cím|Megjelenő szöveg]] | Link a Wikipédia egy másik szócikkére |
http://www.valami.hu | Külső hivatkozás |
[[http://www.valami.hu Szöveg]] | Külső hivatkozás + leírás (pl. miről szól az oldal |
[[en:Page in English]] | Hivatkozás a szócikk más nyelvű megfelelőjére |
[[Kategória:Valami]] | A szócikket hozzáadja a Valami kategóriához |
---- | Vízszintes vonal |
* Felsorolásjel * listához |
|
# Számozott # lista |
|
[[Kép:valami.jpg|Bélyegkép|balra|Képaláírás]] | A valami.jpg képet balra igazítva helyezi el képaláírással |
[[Média:valami.avi]] | Fájlt letöltő link |
{{Név}} | "Név" című sablon beillesztése |
~~~~ | Aláírás dátummal és idővel |
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Másik szócikk]] | Egy címet átirányít egy másik szócikkre |
(Köszönet a Wikimedia Alapítványnak az erről kiadott tájékoztatóért.)
2010. december 1., szerda
A Wikipédia története
Az, hogy a Wikipédia mára a legnépszerűbb internetes enciklopédia lett, és így mondhatni az emberiség elektronikus tudásbázisává nőtte ki magát, az oldal gyors ütemű és innovatív fejlesztésének volt köszönhető. Igen hamar, 4 hónap leforgása alatt 13 különböző nyelven elkészültek a Wikipédia idegen nyelvű változatai, és ezekhez még ugyanabban az évben 7 további nyelven íródott verzió is csatlakozott, köztük a magyar is. A nagy mértékű szócikkbővülés és a jó promóció hatására tovább nőtt a Wikipédia népszerűsége, amely csak fokozódott azzal, hogy a Google is első találatai közé vette fel az itt megjelent cikkeket.
A Wikipédia évről évre nagy lépéseket tett előre, olyan tartalmakkal bővítették szolgáltatásaikat, amelyekre más wikikben nem volt példa. Ez az egy lépéssel mindenki előtt haladás alapozta meg az enciklopédia sikereit. 2002-ben vezették be a kiemelt szócikkek listáját és egyúttal a cikkek osztályozásának lehetőségét; továbbá a Wiktionary, azaz a Wikipédia saját szótára és tezaurusza is ekkor indult el. Ezt egy évvel követte a Wikiqoute idézetgyűjtemény és a Wikibooks, a Wikipédia elektronikus könyvtára. 2005-től indultak el a tematikus portálok, amelyek egy csoportba szervezik az egy tématerület alá tartozó szócikkeket.
Ami a szócikkek számát illeti, ezek évről évre minimum megkétszereződtek. Az első szócikk Jimmy Wales tesztszócikke volt, amelyet a sikeres működés után ki is törölt. Így az első máig fennmaradt szócikk UuU néven keletkezett 2001. január 16-án (tehát az indulás másnapján) egy bizonyos "eiffel.demon.co.uk" nevű felhasználó "tollából". Egymilliomodik cikküket 2004. szeptember 20-án érték el, a kétmilliomodikat 2007. szeptember 9-én, a tízmilliomodikat pedig 2008. március 27-én, méghozzá a magyar Wikipédiában! Jelenleg nagyjából 17 millióra tehető a szócikkek száma.
2010. november 30., kedd
Élet a Wikipédián túl - a wikik története
Az első wikit, vagyis online, mindenki által szerkeszthető enciklopédiát Ward Cunningham fejlesztette ki 1995-ben WikiWikiWeb néven, de hívták Ward's Wikinek vagy csak egyszerűen Wikinek is. A név a hawaii "wiki wiki" szóból származik, amely "gyorsat", "fürgét" jelent - valószínűleg a Hawaii-on használatos, gyorsan közlekedő "Wiki wiki Bus"-ok és a weboldal gyors szerkeszthetősége között von párhuzamot az elnevezés. Ez volt az első olyan oldal, amit mindenki szerkeszthetett, ráadásul ehhez regisztráció sem volt szükséges. Az ún. Wiki-nyelvnek, amellyel a wiki szócikkek szerkeszthetők és megjeleníthetők, Cunningham rakta le az alapjait: jó néhány szövegformázó kód (pl. dőlt betű = "dőlt betű", vastag betű = '''vastag betű''') a mai wikikben is használatosak. Az oldal különlegessége a sajátos linkalkotási eljárás, melynek során elég volt, ha az a szót, amelyről szócikket akartunk írni, nagy kezdőbetűvel írjuk, és ha több szóból áll, a szavakat egybeírjuk és minden szó nagybetűvel kezdődik (pl. EnglishLiterature). Az ilyen szavakat a rendszer átalakította hivatkozássá az annak megfelelő szócikkre.
A HupWiki 2004-ben alakult magyar wikioldal, felülete megtévesztően hasonlít a Wikipédiáéhoz, talán hogy a szerkesztők egy már ismerős interfészen dolgozhassanak... Jelenleg több mint 1000 szócikk található benne, amelyek lényegesen rövidebb terjedelműek a Wikipédia cikkeinél. A Wikipédia magyar alternatívájaként indult weboldal úgy tűnik, nem igazán tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, a meglévő kevés szócikk is elég ritkán frissül és a látogatottság sem veri a csillagos eget - bár természetesen mindig van lehetőség a fejlődésre...
A CoWiki hasonló funkciókkal bíró magyar enciklopédia, amely igyekszik leginkább a magyar vonatkozású szócikkeket létrehozni, de nem zárja ki a külföldi vonatkozású cikkeket sem. Viszonylag friss, 2009-ben indult, és 483 cikkel rendelkezik.
Wiki szoftvereket állít elő a Tiki nevű cég, melynek segítségével saját magunk is gyárthatunk wikioldalakat. 2002 óta használható, a cég honlapjáról ingyenesen letölthető. A wikilapok készítése csak az egyik opció a szoftver lehetőségei közül, rajta kívül blogokat, fórumokat, képmegosztókat, webfordítókat és számos más tartalmat is létrehozhatunk vele.
Természetesen a "buliból" a Google sem maradhatott ki: a Wikipédia analógiájára építette 2008-ban szolgáltatását, a Google Knol-t. Alapvetően különbözik a Wikipédiától abban, hogy a szerzőket jobban kiemeli, a szócikkek mellett egy fényképes névjegy is szerepel a cikk írójáról, és a rendszer nemcsak a cikkeket, hanem a szerzőket is rangsorolja a cikkeik minősége alapján. Mivel a Knolt Google Account-tal lehet szerkeszteni, rendszerint a szerzők igazi neve szerepel a cikkeknél - talán ennek is betudható, hogy a wiki nem lett igazán népszerű az elmúlt két évben. Viszont előnye, hogy kezelőfelülete egyszerűbb, mint a Wikipédiáé, és a szócikkek értékelése is könnyebben létrehozható és olvasható.
2010. november 1., hétfő
Komoly bővülés a magyar Wikipédiában
A teljes cikk itt olvasható.
2010. október 4., hétfő
Magyar Wikipédia 2.0 - Megtartották az első konferenciát a magyar Wikipédia fejlesztéséről
2010. szeptember 29-én rendezték meg az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Tanszékén az első olyan jellegű könyvtáros konferenciát, ahol Wikipédia magyar vonatkozású szócikkeinek kijavítására, tökéletesítésére kerestek megoldásokat. A projektet a Könyvtári Intézethez tartozó K2 Műhely kezdeményezte a Magyar Wikipédia Alapítvánnyal karöltve, fő céljuk pedig az, hogy a Wikipédián megjelenő, a magyar tudomány és művészet körébe tartozó szócikkek hiánytalanul és formai, tartalmi hiba nélkül szerepeljenek az online lexikonban, és ha lehetséges, angol nyelvű változatuk is megjelenjen. Természetesen a csoport a meglévő szócikkek javítása mellett a még hiányzó cikkek létrehozására is törekszik.
A kezdeményezésben a könyvtárosok mint információtudományi szakemberek vesznek részt (a konferencián megjelentek névsora alapján a szakma „krémjére”(Ungváry Rudolf, Berki Barnabásné) lehet számítani), ők végzik a munka szellemi részét, tehát átfésülik és gyártják a szócikkeket, összeállítják az egyes szócikkekhez kapcsolódó bibliográfiát. A technikai segítséget a Wikipédia adminisztrátorai fogják nyújtani, akik arról tájékoztatnak, hogyan is lehet megjeleníteni egy profi szócikket a Wikipédia felületén, ill. milyen funkciókat lehet ezen kívül a Wikipédián belül felhasználni, hogy az együttműködés gördülékenyebb legyen.
Magán a konferencián a fő vitatéma az volt, milyen koncepció alapján történjen a Wikipédia fejlesztése. Számos javaslat elhangzott, ezek a teljesség igénye nélkül a következők:
· kezdetben az ún. „piros szócikkek” megalkotása (ezek azok a szócikkek, amelyek egy adott témakörön belül létrehozásra várnak; a Wiki pirossal jelöli őket)
- · csonk cikkek teljessé tétele
- · könyvtári tezauruszok, főleg a Köztaurusz és a Geotaurusz integrálása
- · a meglévő szócikkek hibáinak javítása
- · már létező könyvtári wikik (pl. a Könyvtárportálon létrejött kezdetleges wiki) integrálása
A távlati tervek között szerepel továbbá, hogy a Wikipédián belül könyvtár- és információtudományi portál készül, mivel ez a témakör még erőteljesen hiányos, ill. annotációkkal és referátumokkal is bővül az online lexikon repertoárja. Ami biztos, hogy a fejlesztés a könyvtár- és információtudomány témakörében kezdődik, és most, a kezdeti stádiumban egyelőre a hiányosságok feltérképezése és a Wikipédia felületével való megbarátkozás lesz a csoport feladata (akinek ez szükséges).
A következő konferenciára valószínűleg október végén kerül majd sor.