Szerkesztési gyorstalpaló

Az alábbiakban röviden bemutatom a Wikipédia szócikkeinek szerkesztésénél használatos legfontosabb kódokat.

''Dőlt szöveg''	Dőlt szöveg
'''Félkövér szöveg'''	Félkövér szöveg
'''''Félkövér és dőlt szöveg'''''	Félkövér és dőlt szöveg
== Szakaszcím == === 2. szint === ==== 3. szint ====	Különböző szintű szakaszcímek a szócikk tagolására
[[Cím]] [[Cím|Megjelenő szöveg]]	Link a Wikipédia egy másik szócikkére
http://www.valami.hu	Külső hivatkozás
[[http://www.valami.hu Szöveg]]	Külső hivatkozás + leírás (pl. miről szól az oldal
[[en:Page in English]]	Hivatkozás a szócikk más nyelvű megfelelőjére
[[Kategória:Valami]]	A szócikket hozzáadja a Valami kategóriához
----	Vízszintes vonal
* Felsorolásjel * listához	Felsorolásjel listához
# Számozott # lista	Számozott lista
[[Kép:valami.jpg|Bélyegkép|balra|Képaláírás]]	A valami.jpg képet balra igazítva helyezi el képaláírással
[[Média:valami.avi]]	Fájlt letöltő link
{{Név}}	"Név" című sablon beillesztése
~~~~	Aláírás dátummal és idővel
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Másik szócikk]]	Egy címet átirányít egy másik szócikkre

(Köszönet a Wikimedia Alapítványnak az erről kiadott tájékoztatóért.)

A Wikipédia története

A Wikipédia jelenlegi formájában 2001-ben indult Jimmy Wales és Larry Sanger szárnyai alatt. Elődje, a Nupedia, amelyet ugyancsak Wales és Sanger működtetett, egy, a Wikipédiához hasonló szabadon szerkeszthető enciklopédia volt, viszont kezelőfelülete igencsak bonyolult volt, ezért csak kevesen tudtak részt venni az építésében. Sanger tanulmányozni kezdte Ward Cunningham wiki-oldalát (amely egyben a világ első wiki-oldala is volt), és rájött, hogy ez egy lényegesen könnyebben használható felület, ahol egy átlagos internethasználó is egyszerűen tud szócikket szerkeszteni és visszakeresni is. Wales-szel közösen úgy döntöttek, átveszik ezt a fajta felületet és integrálják a Nupediába, így indult el 2001. január 15-én a www.wikipedia.com internetcímen ma is jól ismert Wikipédia világhódító útjára.

Az, hogy a Wikipédia mára a legnépszerűbb internetes enciklopédia lett, és így mondhatni az emberiség elektronikus tudásbázisává nőtte ki magát, az oldal gyors ütemű és innovatív fejlesztésének volt köszönhető. Igen hamar, 4 hónap leforgása alatt 13 különböző nyelven elkészültek a Wikipédia idegen nyelvű változatai, és ezekhez még ugyanabban az évben 7 további nyelven íródott verzió is csatlakozott, köztük a magyar is. A nagy mértékű szócikkbővülés és a jó promóció hatására tovább nőtt a Wikipédia népszerűsége, amely csak fokozódott azzal, hogy a Google is első találatai közé vette fel az itt megjelent cikkeket.

A Wikipédia évről évre nagy lépéseket tett előre, olyan tartalmakkal bővítették szolgáltatásaikat, amelyekre más wikikben nem volt példa. Ez az egy lépéssel mindenki előtt haladás alapozta meg az enciklopédia sikereit. 2002-ben vezették be a kiemelt szócikkek listáját és egyúttal a cikkek osztályozásának lehetőségét; továbbá a Wiktionary, azaz a Wikipédia saját szótára és tezaurusza is ekkor indult el. Ezt egy évvel követte a Wikiqoute idézetgyűjtemény és a Wikibooks, a Wikipédia elektronikus könyvtára. 2005-től indultak el a tematikus portálok, amelyek egy csoportba szervezik az egy tématerület alá tartozó szócikkeket.

Ami a szócikkek számát illeti, ezek évről évre minimum megkétszereződtek. Az első szócikk Jimmy Wales tesztszócikke volt, amelyet a sikeres működés után ki is törölt. Így az első máig fennmaradt szócikk UuU néven keletkezett 2001. január 16-án (tehát az indulás másnapján) egy bizonyos "eiffel.demon.co.uk" nevű felhasználó "tollából". Egymilliomodik cikküket 2004. szeptember 20-án érték el, a kétmilliomodikat 2007. szeptember 9-én, a tízmilliomodikat pedig 2008. március 27-én, méghozzá a magyar Wikipédiában! Jelenleg nagyjából 17 millióra tehető a szócikkek száma.

Élet a Wikipédián túl - a wikik története

A következő posztban szeretném röviden bemutatni a wikik létrejöttét és fejlődését, és hogy milyen wikik léteznek a Wikipédián kívül.

Az első wikit, vagyis online, mindenki által szerkeszthető enciklopédiát Ward Cunningham fejlesztette ki 1995-ben WikiWikiWeb néven, de hívták Ward's Wikinek vagy csak egyszerűen Wikinek is. A név a hawaii "wiki wiki" szóból származik, amely "gyorsat", "fürgét" jelent - valószínűleg a Hawaii-on használatos, gyorsan közlekedő "Wiki wiki Bus"-ok és a weboldal gyors szerkeszthetősége között von párhuzamot az elnevezés. Ez volt az első olyan oldal, amit mindenki szerkeszthetett, ráadásul ehhez regisztráció sem volt szükséges. Az ún. Wiki-nyelvnek, amellyel a wiki szócikkek szerkeszthetők és megjeleníthetők, Cunningham rakta le az alapjait: jó néhány szövegformázó kód (pl. dőlt betű = "dőlt betű", vastag betű = '''vastag betű''') a mai wikikben is használatosak. Az oldal különlegessége a sajátos linkalkotási eljárás, melynek során elég volt, ha az a szót, amelyről szócikket akartunk írni, nagy kezdőbetűvel írjuk, és ha több szóból áll, a szavakat egybeírjuk és minden szó nagybetűvel kezdődik (pl. EnglishLiterature). Az ilyen szavakat a rendszer átalakította hivatkozássá az annak megfelelő szócikkre.

A HupWiki 2004-ben alakult magyar wikioldal, felülete megtévesztően hasonlít a Wikipédiáéhoz, talán hogy a szerkesztők egy már ismerős interfészen dolgozhassanak... Jelenleg több mint 1000 szócikk található benne, amelyek lényegesen rövidebb terjedelműek a Wikipédia cikkeinél. A Wikipédia magyar alternatívájaként indult weboldal úgy tűnik, nem igazán tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, a meglévő kevés szócikk is elég ritkán frissül és a látogatottság sem veri a csillagos eget - bár természetesen mindig van lehetőség a fejlődésre...

A CoWiki hasonló funkciókkal bíró magyar enciklopédia, amely igyekszik leginkább a magyar vonatkozású szócikkeket létrehozni, de nem zárja ki a külföldi vonatkozású cikkeket sem. Viszonylag friss, 2009-ben indult, és 483 cikkel rendelkezik.

Wiki szoftvereket állít elő a Tiki nevű cég, melynek segítségével saját magunk is gyárthatunk wikioldalakat. 2002 óta használható, a cég honlapjáról ingyenesen letölthető. A wikilapok készítése csak az egyik opció a szoftver lehetőségei közül, rajta kívül blogokat, fórumokat, képmegosztókat, webfordítókat és számos más tartalmat is létrehozhatunk vele.

Természetesen a "buliból" a Google sem maradhatott ki: a Wikipédia analógiájára építette 2008-ban szolgáltatását, a Google Knol-t. Alapvetően különbözik a Wikipédiától abban, hogy a szerzőket jobban kiemeli, a szócikkek mellett egy fényképes névjegy is szerepel a cikk írójáról, és a rendszer nemcsak a cikkeket, hanem a szerzőket is rangsorolja a cikkeik minősége alapján. Mivel a Knolt Google Account-tal lehet szerkeszteni, rendszerint a szerzők igazi neve szerepel a cikkeknél - talán ennek is betudható, hogy a wiki nem lett igazán népszerű az elmúlt két évben. Viszont előnye, hogy kezelőfelülete egyszerűbb, mint a Wikipédiáé, és a szócikkek értékelése is könnyebben létrehozható és olvasható.

Komoly bővülés a magyar Wikipédiában

A határon túli magyarsággal kapcsolatos szócikkek egész garmadája kerül be a közeljövőben a magyar nyelvű Wikipédiába. Az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Magyarországi Wikimédia Alapítvány és a Kriterion Kiadó jóvoltából a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon első 4 kötete lesz olvasható az online lexikonban. Az eredeti nyomtatott változat címéből adódóan a szócikkek legfőképp az erdélyi magyar irodalommal összefüggésbe hozható személyekre, illetve egyéb fogalmakra (az intézményektől kezdve az irodalmi művekig) terjednek ki. A hír azért is örvendetes, mert egyrészt a magyar Wikipédia amúgy is bővítésre, gondozásra szorul (amire már konkrét kezdeményezések is születtek), az pedig mindenképpen kiemelkedő, hogy ez a mindig is kicsit mellőzöttebb határon túli kultúra beépítésével történik.

A teljes cikk itt olvasható.

Magyar Wikipédia 2.0 - Megtartották az első konferenciát a magyar Wikipédia fejlesztéséről

2010. szeptember 29-én rendezték meg az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Tanszékén az első olyan jellegű könyvtáros konferenciát, ahol Wikipédia magyar vonatkozású szócikkeinek kijavítására, tökéletesítésére kerestek megoldásokat. A projektet a Könyvtári Intézethez tartozó K2 Műhely kezdeményezte a Magyar Wikipédia Alapítvánnyal karöltve, fő céljuk pedig az, hogy a Wikipédián megjelenő, a magyar tudomány és művészet körébe tartozó szócikkek hiánytalanul és formai, tartalmi hiba nélkül szerepeljenek az online lexikonban, és ha lehetséges, angol nyelvű változatuk is megjelenjen. Természetesen a csoport a meglévő szócikkek javítása mellett a még hiányzó cikkek létrehozására is törekszik.

A kezdeményezésben a könyvtárosok mint információtudományi szakemberek vesznek részt (a konferencián megjelentek névsora alapján a szakma „krémjére”(Ungváry Rudolf, Berki Barnabásné) lehet számítani), ők végzik a munka szellemi részét, tehát átfésülik és gyártják a szócikkeket, összeállítják az egyes szócikkekhez kapcsolódó bibliográfiát. A technikai segítséget a Wikipédia adminisztrátorai fogják nyújtani, akik arról tájékoztatnak, hogyan is lehet megjeleníteni egy profi szócikket a Wikipédia felületén, ill. milyen funkciókat lehet ezen kívül a Wikipédián belül felhasználni, hogy az együttműködés gördülékenyebb legyen.

Magán a konferencián a fő vitatéma az volt, milyen koncepció alapján történjen a Wikipédia fejlesztése. Számos javaslat elhangzott, ezek a teljesség igénye nélkül a következők:

· kezdetben az ún. „piros szócikkek” megalkotása (ezek azok a szócikkek, amelyek egy adott témakörön belül létrehozásra várnak; a Wiki pirossal jelöli őket)

• · csonk cikkek teljessé tétele
• · könyvtári tezauruszok, főleg a Köztaurusz és a Geotaurusz integrálása
• · a meglévő szócikkek hibáinak javítása
• · már létező könyvtári wikik (pl. a Könyvtárportálon létrejött kezdetleges wiki) integrálása

A távlati tervek között szerepel továbbá, hogy a Wikipédián belül könyvtár- és információtudományi portál készül, mivel ez a témakör még erőteljesen hiányos, ill. annotációkkal és referátumokkal is bővül az online lexikon repertoárja. Ami biztos, hogy a fejlesztés a könyvtár- és információtudomány témakörében kezdődik, és most, a kezdeti stádiumban egyelőre a hiányosságok feltérképezése és a Wikipédia felületével való megbarátkozás lesz a csoport feladata (akinek ez szükséges).

A következő konferenciára valószínűleg október végén kerül majd sor.

A gyerekek a wikin keresztül térnek vissza a könyvekhez?

A "wikizés fejleszti a tanulók íráskészségét

A fenti hivatkozás alatt egy cikk található, amely arról számol be, hogy egy amerikai iskolában a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy fejlesszenek egy wikit egy sci-fi regénysorozattal kapcsolatban, ahol kifejtik a regényekben feltűnő ismeretlen és szakszavak jelentéseit. A feladat önkéntes volt, mégis kapásból 50 diák jelentkezett rá. A cikk főleg azt hangsúlyozza, hogy mennyit fejlődött a tanulók íráskészsége és egyéb kompetenciái, könyvtáros szempontból azonban a következő néhány sor a lényeges:

"Miközben sok tanuló csak maréknyi szócikket hozott létre a lexikonban, mások, mint pl. a másodéves Taylor Collins vagy Corbin Averett szócikkek tucatját alkotta meg. Ez egy ponttól már egymással való versengéssé alakult, hogy kiderüljön, ki tud a legtöbbet írni. »Egy csomó dolgot a könyvekben olvastunk, ott néztünk utána bizonyos részleteknek« – mondja Averett, aki bevallja, hogy nem volt valami nagy író és olvasó a projekt előtt."

Tehát látszik, hogy nemcsak a fiatalok íráskészsége, hanem olvasási szokásai is fejlődtek a tevékenység során. A könyvtárak számára az utóbbi időben egyre komolyabb problémát jelent olvasásra bírni a fiatalabb korosztályt, a pörgő audiovizuális elemeken felnőtt nemzedék már nem igazán vevő a könyvek statikusságára. Viszont a fenti eset megvilágít egy lehetőséget, hogy a modern technológia és az internet felhasználásával, közvetett módon el lehet érni a fiataloknál, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. Tehát érdemes nekik olyan feladatot/elfoglaltságot találni, amelynek elvégzésére az internetet használják, de hogy a feladatot tényleg jól meg tudják oldani, könyvek olvasására is szükségük lesz. Így egy olyan közegen keresztül (internet) lehet rávenni az olvasásra, ami igazán érdekli, leköti a figyelmét - végül is az internet az, amivel minden fiatal foglalkozik valamilyen módon. A wikik - mint online lexikonok - azok a közösségi webfelületek, amelyek leginkább közel állnak a könyvek világához, nem véletlen, hogy ezen a területen volt először tapasztalható, hogy a gyerekek egy internetes alkalmazáson keresztül kerültek közelebbi kapcsolatba a könyvekkel. Ez azért érdekes, mert a wikiket előszeretettel tekintik az egyik szögnek a könyvtárak koporsójában, mert ugyebár gyorsabban és kényelmesebben lehet rajtuk keresztül információhoz jutni, mint a könyvtárakban órákon át böngészve (hogy milyen ennek az információnak a minősége, az már más lapra tartozik). Ebből is látszik, hogy minden csak azon múlik, javunkra tudjuk-e fordítani azt a bizonyos "szöget", vagy csak eltüntetni akarjuk.

Blog vagy wiki? - Az információcsere korszerű formái

Igaz, kicsit régi a cikk, de ebbe az egyetemre szánt blogba mindenképpen beleillik: a post szerzője arról értekezik, az egyetemi, főiskolai hallgatóknak az eddig elterjedt e-mail, MSN, fórumok stb. helyett a webkettes szolgáltatásokat (blogot, wikit) érdemes használniuk, amikor vizsgák előtt a kurzussal kapcsolatos anyagokra, tételekre, vizsgaélményekre van szükségük. A cikk ezen a linken található:

http://kocka.blog.hu/2009/06/03/blogoljanak_e_a_hallgatok

Nem írnám le a cikk tartalmát, inkább csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt a fajta paradigmaváltást nem a diákok, sokkal inkább az oktatók részéről kell elvárni, a hallgatók ugyanis gyorsan megtalálják a módját, hogyan kell gyorsan és széles körben minél több információt megosztani. A tanárok viszont gyakran nem tudnak mindezzel lépést tartani. Azt gondolom, nekik is bátran használniuk kellene ezeket a szolgáltatásokat, egyrészt a publikálás terén, vagyis az adott kurzushoz tartozó közlendőiket (kötelező olvasmányok listája, tételsor, handoutok stb.) egy ilyen platformon is közzétehetnék; másrészt a kommunikáció terén, azaz a hallgatók felmerülő kérdéseire ilyen módon válaszolhatnának (pl. egy blogbejegyzés kommentjeként), és így a válasz nemcsak gyorsabban jutna el a kérdezőhöz, hanem a többiek is tudnának tájékozódni, ha hasonló problémájuk van. Összességében jobban bele kellene vonniuk magukat az egyetemi közösségbe és ilyen módon a hallgatósághoz alkalmazodni. Az sem lenne hátrány, ha maga az egyetem alakítana ki ilyen platformokat, pl. minden szakhoz létrehozna egy saját hivatalos blogot.

Ez a post egy kissé rendhagyóbb volt, mint az eddigiek, mert nem a legújabb webes technológiákat ölelte fel, de szerintem valamilyen szinten hozzátartozik a hálózati ismeretek témaköréhez.