2011. január 15-én rendezik az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében a "Tíz éves a Wikipédia" nevezetű konferenciát, amelyet - mint azt a címe is mutatja - az online enciklopédia alakulásának 10. évfordulója apropóján tartanak. Mint az köztudott, a Wikipédia 2001. január 15-én indult, ekkor jelent meg az első szócikke a wikipedia.com domain alatt (ami aztán, ugyebár, .org domainre változott). A rendezvényt a Wikimédia Magyarország Egyesület szervezi. A délelőtt 9:30-kor kezdődő konferencia témája a Wikipédia hatása a társadalomra, kultúrára, oktatásra és a tudományra, illetve azoknak a módszereknek, koncepcióknak a megvitatása, amelyekkel a Wikipédiát népszerűsíteni lehet ezeken a területeken. A meghívottak között nem kisebb nevek szerepelnek, mint Jimmy Wales, a Wikipédia egyik megalapítója (aki videóüzenetben köszönti majd az egybegyűlteket), Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation (Wikimedia Alapítvány) elnöke (aki ugyancsak online csatlakozik majd) és Vízi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke. A témáról a magyar tudományos élet fontosabb szereplői tartanak majd 15-20 perces előadásokat.
A konferencián való részvétel mindenki számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni ezen a linken lehet.
További információ: http://wikimedia.hu/wiki/Konferencia
2010. december 5., vasárnap
2010. december 3., péntek
A Wikipédia elektronikus könyvtári projektje, a Wikibooks
Mint az online tudásanyag egyesítő felülete, a Wikipédia az elektronikus könyvkiadásban részt vevő intézmények közé is csatlakozni akart. Ennek érdekében indult el 2003-ban a Wikibooks projekt, amelynek célja, hogy pl. az Europeannához vagy a Google Boos-hoz hasonlóan elektronikus könyvtárat hozzon létre, ahol a felhasználók szabadon, az interneten keresztül jutnak hozzá teljes szövegű dokumentumokhoz. A Wikipédia azonban teljesen máshogy állt hozzá digitális könyvtárának felépítéséhez: nem meglévő nyomtatott könyveket akart digitalizálni és eleve digitális dokumentumokat integrálni, hanem a saját birtokában lévő hatalmas mennyiségű tudásanyagból akart összeállítani könyveket bizonyos tematika szerint.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a Wikibooks keretein belül a Wikipédia szócikkeit felhasználva össze lehet állítani egy könyvet. Pl. ha a 18. századi magyar irodalomról akarunk wikikönyvet előállítani, akkor összeszedhetjük a Wikipédiából az 18. századi írók, költők szócikkeit, az ebben az időszakban megjelent versek, prózák, sajtótermékek szócikkeit stb., de természetesen saját magunk is írhatunk szócikkeket a témával kapcsolatban, amelyek majd a wikikönyv részei lesznek.
A gyakorlott Wikipédia-felhasználóban ilyenkor felmerülhet a kérdés: miben is különbözik ez a Kategóriáktól, ahol ugyancsak rendszerezve vannak az "egy kalap alá tartozó" szócikkek? A Kategóriákban a szócikkek csak felsorolásszinten, nem logikai sorrendben (általában ABC szerint) vannak feltüntetve, a Wikibooksban pedig egy követhető logika szerint, ahogy a szerző azt elképzelte és jónak látta. A wikikönyv nem feltétlenül úgy rendezi a szócikkeit, hogy az általánosabb fogalmakat az egyre specifikusabbak követik (ahogy azt a Kategóriák esetében láthatjuk), hanem más sorrendet állít fel köztük. Ha az előző példából indulunk ki, a Kategóriák alatt kb. így nézne ki a 18. századi magyar irodalom: Magyarország-->Irodalom-->18. századi irodalom-->18. századi magyar költők-->Kazinczy Ferenc. Egy wikikönyvben az alábbi sorrend is felállítható: 18. századi magyar irodalom-->költészet a 18. században-->Kazinczy Ferenc-->prózaírás a 18. században-->Bessenyei György-->kitekintés más művészeti ágakra a 18. századból.
Természetesen szépirodalmi művek is létrehozhatók a Wikibooks berkein belül, ezek általában egy meglévő mű rövidített változatai vagy versek (de ha valakinek van ideje és a szerzői jogok megengedik, teljes műveket is bevihet a Wikikönyvek közé). Ez a rész azonban annyira nem bizonyult sikeresnek, még az angol Wikibookson is jelenleg csak egy olyan könyv van fenn, amit be is fejeztek, a többi csak félkész állapotban van.
A Wikikönyveket mindenki szabadon szerkesztheti, kiegészítheti, mint ahogy azt a wikiknél már megszokhattuk.
Az angol Wikibooks több mint 2000 könyvvel és 35 000 oldallal rendelkezik, a 2004 óta üzemelő magyar Wikikönyveken 7315 lap található.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a Wikibooks keretein belül a Wikipédia szócikkeit felhasználva össze lehet állítani egy könyvet. Pl. ha a 18. századi magyar irodalomról akarunk wikikönyvet előállítani, akkor összeszedhetjük a Wikipédiából az 18. századi írók, költők szócikkeit, az ebben az időszakban megjelent versek, prózák, sajtótermékek szócikkeit stb., de természetesen saját magunk is írhatunk szócikkeket a témával kapcsolatban, amelyek majd a wikikönyv részei lesznek.
A gyakorlott Wikipédia-felhasználóban ilyenkor felmerülhet a kérdés: miben is különbözik ez a Kategóriáktól, ahol ugyancsak rendszerezve vannak az "egy kalap alá tartozó" szócikkek? A Kategóriákban a szócikkek csak felsorolásszinten, nem logikai sorrendben (általában ABC szerint) vannak feltüntetve, a Wikibooksban pedig egy követhető logika szerint, ahogy a szerző azt elképzelte és jónak látta. A wikikönyv nem feltétlenül úgy rendezi a szócikkeit, hogy az általánosabb fogalmakat az egyre specifikusabbak követik (ahogy azt a Kategóriák esetében láthatjuk), hanem más sorrendet állít fel köztük. Ha az előző példából indulunk ki, a Kategóriák alatt kb. így nézne ki a 18. századi magyar irodalom: Magyarország-->Irodalom-->18. századi irodalom-->18. századi magyar költők-->Kazinczy Ferenc. Egy wikikönyvben az alábbi sorrend is felállítható: 18. századi magyar irodalom-->költészet a 18. században-->Kazinczy Ferenc-->prózaírás a 18. században-->Bessenyei György-->kitekintés más művészeti ágakra a 18. századból.
Természetesen szépirodalmi művek is létrehozhatók a Wikibooks berkein belül, ezek általában egy meglévő mű rövidített változatai vagy versek (de ha valakinek van ideje és a szerzői jogok megengedik, teljes műveket is bevihet a Wikikönyvek közé). Ez a rész azonban annyira nem bizonyult sikeresnek, még az angol Wikibookson is jelenleg csak egy olyan könyv van fenn, amit be is fejeztek, a többi csak félkész állapotban van.
A Wikikönyveket mindenki szabadon szerkesztheti, kiegészítheti, mint ahogy azt a wikiknél már megszokhattuk.
Az angol Wikibooks több mint 2000 könyvvel és 35 000 oldallal rendelkezik, a 2004 óta üzemelő magyar Wikikönyveken 7315 lap található.
2010. december 2., csütörtök
Szerkesztési gyorstalpaló
Az alábbiakban röviden bemutatom a Wikipédia szócikkeinek szerkesztésénél használatos legfontosabb kódokat.
(Köszönet a Wikimedia Alapítványnak az erről kiadott tájékoztatóért.)
| ''Dőlt szöveg'' | Dőlt szöveg |
| '''Félkövér szöveg''' | Félkövér szöveg |
| '''''Félkövér és dőlt szöveg''''' | Félkövér és dőlt szöveg |
| == Szakaszcím == === 2. szint === ==== 3. szint ==== | Különböző szintű szakaszcímek a szócikk tagolására |
| [[Cím]] [[Cím|Megjelenő szöveg]] | Link a Wikipédia egy másik szócikkére |
| http://www.valami.hu | Külső hivatkozás |
| [[http://www.valami.hu Szöveg]] | Külső hivatkozás + leírás (pl. miről szól az oldal |
| [[en:Page in English]] | Hivatkozás a szócikk más nyelvű megfelelőjére |
| [[Kategória:Valami]] | A szócikket hozzáadja a Valami kategóriához |
| ---- | Vízszintes vonal |
| * Felsorolásjel * listához |
|
| # Számozott # lista |
|
| [[Kép:valami.jpg|Bélyegkép|balra|Képaláírás]] | A valami.jpg képet balra igazítva helyezi el képaláírással |
| [[Média:valami.avi]] | Fájlt letöltő link |
| {{Név}} | "Név" című sablon beillesztése |
| ~~~~ | Aláírás dátummal és idővel |
| #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Másik szócikk]] | Egy címet átirányít egy másik szócikkre |
(Köszönet a Wikimedia Alapítványnak az erről kiadott tájékoztatóért.)
2010. december 1., szerda
A Wikipédia története
A Wikipédia jelenlegi formájában 2001-ben indult Jimmy Wales és Larry Sanger szárnyai alatt. Elődje, a Nupedia, amelyet ugyancsak Wales és Sanger működtetett, egy, a Wikipédiához hasonló szabadon szerkeszthető enciklopédia volt, viszont kezelőfelülete igencsak bonyolult volt, ezért csak kevesen tudtak részt venni az építésében. Sanger tanulmányozni kezdte Ward Cunningham wiki-oldalát (amely egyben a világ első wiki-oldala is volt), és rájött, hogy ez egy lényegesen könnyebben használható felület, ahol egy átlagos internethasználó is egyszerűen tud szócikket szerkeszteni és visszakeresni is. Wales-szel közösen úgy döntöttek, átveszik ezt a fajta felületet és integrálják a Nupediába, így indult el 2001. január 15-én a www.wikipedia.com internetcímen ma is jól ismert Wikipédia világhódító útjára.
Az, hogy a Wikipédia mára a legnépszerűbb internetes enciklopédia lett, és így mondhatni az emberiség elektronikus tudásbázisává nőtte ki magát, az oldal gyors ütemű és innovatív fejlesztésének volt köszönhető. Igen hamar, 4 hónap leforgása alatt 13 különböző nyelven elkészültek a Wikipédia idegen nyelvű változatai, és ezekhez még ugyanabban az évben 7 további nyelven íródott verzió is csatlakozott, köztük a magyar is. A nagy mértékű szócikkbővülés és a jó promóció hatására tovább nőtt a Wikipédia népszerűsége, amely csak fokozódott azzal, hogy a Google is első találatai közé vette fel az itt megjelent cikkeket.
A Wikipédia évről évre nagy lépéseket tett előre, olyan tartalmakkal bővítették szolgáltatásaikat, amelyekre más wikikben nem volt példa. Ez az egy lépéssel mindenki előtt haladás alapozta meg az enciklopédia sikereit. 2002-ben vezették be a kiemelt szócikkek listáját és egyúttal a cikkek osztályozásának lehetőségét; továbbá a Wiktionary, azaz a Wikipédia saját szótára és tezaurusza is ekkor indult el. Ezt egy évvel követte a Wikiqoute idézetgyűjtemény és a Wikibooks, a Wikipédia elektronikus könyvtára. 2005-től indultak el a tematikus portálok, amelyek egy csoportba szervezik az egy tématerület alá tartozó szócikkeket.
Ami a szócikkek számát illeti, ezek évről évre minimum megkétszereződtek. Az első szócikk Jimmy Wales tesztszócikke volt, amelyet a sikeres működés után ki is törölt. Így az első máig fennmaradt szócikk UuU néven keletkezett 2001. január 16-án (tehát az indulás másnapján) egy bizonyos "eiffel.demon.co.uk" nevű felhasználó "tollából". Egymilliomodik cikküket 2004. szeptember 20-án érték el, a kétmilliomodikat 2007. szeptember 9-én, a tízmilliomodikat pedig 2008. március 27-én, méghozzá a magyar Wikipédiában! Jelenleg nagyjából 17 millióra tehető a szócikkek száma.
Az, hogy a Wikipédia mára a legnépszerűbb internetes enciklopédia lett, és így mondhatni az emberiség elektronikus tudásbázisává nőtte ki magát, az oldal gyors ütemű és innovatív fejlesztésének volt köszönhető. Igen hamar, 4 hónap leforgása alatt 13 különböző nyelven elkészültek a Wikipédia idegen nyelvű változatai, és ezekhez még ugyanabban az évben 7 további nyelven íródott verzió is csatlakozott, köztük a magyar is. A nagy mértékű szócikkbővülés és a jó promóció hatására tovább nőtt a Wikipédia népszerűsége, amely csak fokozódott azzal, hogy a Google is első találatai közé vette fel az itt megjelent cikkeket.
A Wikipédia évről évre nagy lépéseket tett előre, olyan tartalmakkal bővítették szolgáltatásaikat, amelyekre más wikikben nem volt példa. Ez az egy lépéssel mindenki előtt haladás alapozta meg az enciklopédia sikereit. 2002-ben vezették be a kiemelt szócikkek listáját és egyúttal a cikkek osztályozásának lehetőségét; továbbá a Wiktionary, azaz a Wikipédia saját szótára és tezaurusza is ekkor indult el. Ezt egy évvel követte a Wikiqoute idézetgyűjtemény és a Wikibooks, a Wikipédia elektronikus könyvtára. 2005-től indultak el a tematikus portálok, amelyek egy csoportba szervezik az egy tématerület alá tartozó szócikkeket.
Ami a szócikkek számát illeti, ezek évről évre minimum megkétszereződtek. Az első szócikk Jimmy Wales tesztszócikke volt, amelyet a sikeres működés után ki is törölt. Így az első máig fennmaradt szócikk UuU néven keletkezett 2001. január 16-án (tehát az indulás másnapján) egy bizonyos "eiffel.demon.co.uk" nevű felhasználó "tollából". Egymilliomodik cikküket 2004. szeptember 20-án érték el, a kétmilliomodikat 2007. szeptember 9-én, a tízmilliomodikat pedig 2008. március 27-én, méghozzá a magyar Wikipédiában! Jelenleg nagyjából 17 millióra tehető a szócikkek száma.
2010. november 30., kedd
Élet a Wikipédián túl - a wikik története
A következő posztban szeretném röviden bemutatni a wikik létrejöttét és fejlődését, és hogy milyen wikik léteznek a Wikipédián kívül.
Az első wikit, vagyis online, mindenki által szerkeszthető enciklopédiát Ward Cunningham fejlesztette ki 1995-ben WikiWikiWeb néven, de hívták Ward's Wikinek vagy csak egyszerűen Wikinek is. A név a hawaii "wiki wiki" szóból származik, amely "gyorsat", "fürgét" jelent - valószínűleg a Hawaii-on használatos, gyorsan közlekedő "Wiki wiki Bus"-ok és a weboldal gyors szerkeszthetősége között von párhuzamot az elnevezés. Ez volt az első olyan oldal, amit mindenki szerkeszthetett, ráadásul ehhez regisztráció sem volt szükséges. Az ún. Wiki-nyelvnek, amellyel a wiki szócikkek szerkeszthetők és megjeleníthetők, Cunningham rakta le az alapjait: jó néhány szövegformázó kód (pl. dőlt betű = "dőlt betű", vastag betű = '''vastag betű''') a mai wikikben is használatosak. Az oldal különlegessége a sajátos linkalkotási eljárás, melynek során elég volt, ha az a szót, amelyről szócikket akartunk írni, nagy kezdőbetűvel írjuk, és ha több szóból áll, a szavakat egybeírjuk és minden szó nagybetűvel kezdődik (pl. EnglishLiterature). Az ilyen szavakat a rendszer átalakította hivatkozássá az annak megfelelő szócikkre.
A HupWiki 2004-ben alakult magyar wikioldal, felülete megtévesztően hasonlít a Wikipédiáéhoz, talán hogy a szerkesztők egy már ismerős interfészen dolgozhassanak... Jelenleg több mint 1000 szócikk található benne, amelyek lényegesen rövidebb terjedelműek a Wikipédia cikkeinél. A Wikipédia magyar alternatívájaként indult weboldal úgy tűnik, nem igazán tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, a meglévő kevés szócikk is elég ritkán frissül és a látogatottság sem veri a csillagos eget - bár természetesen mindig van lehetőség a fejlődésre...
A CoWiki hasonló funkciókkal bíró magyar enciklopédia, amely igyekszik leginkább a magyar vonatkozású szócikkeket létrehozni, de nem zárja ki a külföldi vonatkozású cikkeket sem. Viszonylag friss, 2009-ben indult, és 483 cikkel rendelkezik.
Wiki szoftvereket állít elő a Tiki nevű cég, melynek segítségével saját magunk is gyárthatunk wikioldalakat. 2002 óta használható, a cég honlapjáról ingyenesen letölthető. A wikilapok készítése csak az egyik opció a szoftver lehetőségei közül, rajta kívül blogokat, fórumokat, képmegosztókat, webfordítókat és számos más tartalmat is létrehozhatunk vele.
Természetesen a "buliból" a Google sem maradhatott ki: a Wikipédia analógiájára építette 2008-ban szolgáltatását, a Google Knol-t. Alapvetően különbözik a Wikipédiától abban, hogy a szerzőket jobban kiemeli, a szócikkek mellett egy fényképes névjegy is szerepel a cikk írójáról, és a rendszer nemcsak a cikkeket, hanem a szerzőket is rangsorolja a cikkeik minősége alapján. Mivel a Knolt Google Account-tal lehet szerkeszteni, rendszerint a szerzők igazi neve szerepel a cikkeknél - talán ennek is betudható, hogy a wiki nem lett igazán népszerű az elmúlt két évben. Viszont előnye, hogy kezelőfelülete egyszerűbb, mint a Wikipédiáé, és a szócikkek értékelése is könnyebben létrehozható és olvasható.
Az első wikit, vagyis online, mindenki által szerkeszthető enciklopédiát Ward Cunningham fejlesztette ki 1995-ben WikiWikiWeb néven, de hívták Ward's Wikinek vagy csak egyszerűen Wikinek is. A név a hawaii "wiki wiki" szóból származik, amely "gyorsat", "fürgét" jelent - valószínűleg a Hawaii-on használatos, gyorsan közlekedő "Wiki wiki Bus"-ok és a weboldal gyors szerkeszthetősége között von párhuzamot az elnevezés. Ez volt az első olyan oldal, amit mindenki szerkeszthetett, ráadásul ehhez regisztráció sem volt szükséges. Az ún. Wiki-nyelvnek, amellyel a wiki szócikkek szerkeszthetők és megjeleníthetők, Cunningham rakta le az alapjait: jó néhány szövegformázó kód (pl. dőlt betű = "dőlt betű", vastag betű = '''vastag betű''') a mai wikikben is használatosak. Az oldal különlegessége a sajátos linkalkotási eljárás, melynek során elég volt, ha az a szót, amelyről szócikket akartunk írni, nagy kezdőbetűvel írjuk, és ha több szóból áll, a szavakat egybeírjuk és minden szó nagybetűvel kezdődik (pl. EnglishLiterature). Az ilyen szavakat a rendszer átalakította hivatkozássá az annak megfelelő szócikkre.
A HupWiki 2004-ben alakult magyar wikioldal, felülete megtévesztően hasonlít a Wikipédiáéhoz, talán hogy a szerkesztők egy már ismerős interfészen dolgozhassanak... Jelenleg több mint 1000 szócikk található benne, amelyek lényegesen rövidebb terjedelműek a Wikipédia cikkeinél. A Wikipédia magyar alternatívájaként indult weboldal úgy tűnik, nem igazán tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, a meglévő kevés szócikk is elég ritkán frissül és a látogatottság sem veri a csillagos eget - bár természetesen mindig van lehetőség a fejlődésre...
A CoWiki hasonló funkciókkal bíró magyar enciklopédia, amely igyekszik leginkább a magyar vonatkozású szócikkeket létrehozni, de nem zárja ki a külföldi vonatkozású cikkeket sem. Viszonylag friss, 2009-ben indult, és 483 cikkel rendelkezik.
Wiki szoftvereket állít elő a Tiki nevű cég, melynek segítségével saját magunk is gyárthatunk wikioldalakat. 2002 óta használható, a cég honlapjáról ingyenesen letölthető. A wikilapok készítése csak az egyik opció a szoftver lehetőségei közül, rajta kívül blogokat, fórumokat, képmegosztókat, webfordítókat és számos más tartalmat is létrehozhatunk vele.
Természetesen a "buliból" a Google sem maradhatott ki: a Wikipédia analógiájára építette 2008-ban szolgáltatását, a Google Knol-t. Alapvetően különbözik a Wikipédiától abban, hogy a szerzőket jobban kiemeli, a szócikkek mellett egy fényképes névjegy is szerepel a cikk írójáról, és a rendszer nemcsak a cikkeket, hanem a szerzőket is rangsorolja a cikkeik minősége alapján. Mivel a Knolt Google Account-tal lehet szerkeszteni, rendszerint a szerzők igazi neve szerepel a cikkeknél - talán ennek is betudható, hogy a wiki nem lett igazán népszerű az elmúlt két évben. Viszont előnye, hogy kezelőfelülete egyszerűbb, mint a Wikipédiáé, és a szócikkek értékelése is könnyebben létrehozható és olvasható.
2010. november 1., hétfő
Komoly bővülés a magyar Wikipédiában
A határon túli magyarsággal kapcsolatos szócikkek egész garmadája kerül be a közeljövőben a magyar nyelvű Wikipédiába. Az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Magyarországi Wikimédia Alapítvány és a Kriterion Kiadó jóvoltából a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon első 4 kötete lesz olvasható az online lexikonban. Az eredeti nyomtatott változat címéből adódóan a szócikkek legfőképp az erdélyi magyar irodalommal összefüggésbe hozható személyekre, illetve egyéb fogalmakra (az intézményektől kezdve az irodalmi művekig) terjednek ki. A hír azért is örvendetes, mert egyrészt a magyar Wikipédia amúgy is bővítésre, gondozásra szorul (amire már konkrét kezdeményezések is születtek), az pedig mindenképpen kiemelkedő, hogy ez a mindig is kicsit mellőzöttebb határon túli kultúra beépítésével történik.
A teljes cikk itt olvasható.
A teljes cikk itt olvasható.
2010. október 4., hétfő
Magyar Wikipédia 2.0 - Megtartották az első konferenciát a magyar Wikipédia fejlesztéséről
2010. szeptember 29-én rendezték meg az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Tanszékén az első olyan jellegű könyvtáros konferenciát, ahol Wikipédia magyar vonatkozású szócikkeinek kijavítására, tökéletesítésére kerestek megoldásokat. A projektet a Könyvtári Intézethez tartozó K2 Műhely kezdeményezte a Magyar Wikipédia Alapítvánnyal karöltve, fő céljuk pedig az, hogy a Wikipédián megjelenő, a magyar tudomány és művészet körébe tartozó szócikkek hiánytalanul és formai, tartalmi hiba nélkül szerepeljenek az online lexikonban, és ha lehetséges, angol nyelvű változatuk is megjelenjen. Természetesen a csoport a meglévő szócikkek javítása mellett a még hiányzó cikkek létrehozására is törekszik.
A kezdeményezésben a könyvtárosok mint információtudományi szakemberek vesznek részt (a konferencián megjelentek névsora alapján a szakma „krémjére”(Ungváry Rudolf, Berki Barnabásné) lehet számítani), ők végzik a munka szellemi részét, tehát átfésülik és gyártják a szócikkeket, összeállítják az egyes szócikkekhez kapcsolódó bibliográfiát. A technikai segítséget a Wikipédia adminisztrátorai fogják nyújtani, akik arról tájékoztatnak, hogyan is lehet megjeleníteni egy profi szócikket a Wikipédia felületén, ill. milyen funkciókat lehet ezen kívül a Wikipédián belül felhasználni, hogy az együttműködés gördülékenyebb legyen.
Magán a konferencián a fő vitatéma az volt, milyen koncepció alapján történjen a Wikipédia fejlesztése. Számos javaslat elhangzott, ezek a teljesség igénye nélkül a következők:
· kezdetben az ún. „piros szócikkek” megalkotása (ezek azok a szócikkek, amelyek egy adott témakörön belül létrehozásra várnak; a Wiki pirossal jelöli őket)
- · csonk cikkek teljessé tétele
- · könyvtári tezauruszok, főleg a Köztaurusz és a Geotaurusz integrálása
- · a meglévő szócikkek hibáinak javítása
- · már létező könyvtári wikik (pl. a Könyvtárportálon létrejött kezdetleges wiki) integrálása
A távlati tervek között szerepel továbbá, hogy a Wikipédián belül könyvtár- és információtudományi portál készül, mivel ez a témakör még erőteljesen hiányos, ill. annotációkkal és referátumokkal is bővül az online lexikon repertoárja. Ami biztos, hogy a fejlesztés a könyvtár- és információtudomány témakörében kezdődik, és most, a kezdeti stádiumban egyelőre a hiányosságok feltérképezése és a Wikipédia felületével való megbarátkozás lesz a csoport feladata (akinek ez szükséges).
A következő konferenciára valószínűleg október végén kerül majd sor.
2010. szeptember 27., hétfő
A gyerekek a wikin keresztül térnek vissza a könyvekhez?
A "wikizés fejleszti a tanulók íráskészségét
A fenti hivatkozás alatt egy cikk található, amely arról számol be, hogy egy amerikai iskolában a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy fejlesszenek egy wikit egy sci-fi regénysorozattal kapcsolatban, ahol kifejtik a regényekben feltűnő ismeretlen és szakszavak jelentéseit. A feladat önkéntes volt, mégis kapásból 50 diák jelentkezett rá. A cikk főleg azt hangsúlyozza, hogy mennyit fejlődött a tanulók íráskészsége és egyéb kompetenciái, könyvtáros szempontból azonban a következő néhány sor a lényeges:
"Miközben sok tanuló csak maréknyi szócikket hozott létre a lexikonban, mások, mint pl. a másodéves Taylor Collins vagy Corbin Averett szócikkek tucatját alkotta meg. Ez egy ponttól már egymással való versengéssé alakult, hogy kiderüljön, ki tud a legtöbbet írni. »Egy csomó dolgot a könyvekben olvastunk, ott néztünk utána bizonyos részleteknek« – mondja Averett, aki bevallja, hogy nem volt valami nagy író és olvasó a projekt előtt."
Tehát látszik, hogy nemcsak a fiatalok íráskészsége, hanem olvasási szokásai is fejlődtek a tevékenység során. A könyvtárak számára az utóbbi időben egyre komolyabb problémát jelent olvasásra bírni a fiatalabb korosztályt, a pörgő audiovizuális elemeken felnőtt nemzedék már nem igazán vevő a könyvek statikusságára. Viszont a fenti eset megvilágít egy lehetőséget, hogy a modern technológia és az internet felhasználásával, közvetett módon el lehet érni a fiataloknál, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. Tehát érdemes nekik olyan feladatot/elfoglaltságot találni, amelynek elvégzésére az internetet használják, de hogy a feladatot tényleg jól meg tudják oldani, könyvek olvasására is szükségük lesz. Így egy olyan közegen keresztül (internet) lehet rávenni az olvasásra, ami igazán érdekli, leköti a figyelmét - végül is az internet az, amivel minden fiatal foglalkozik valamilyen módon. A wikik - mint online lexikonok - azok a közösségi webfelületek, amelyek leginkább közel állnak a könyvek világához, nem véletlen, hogy ezen a területen volt először tapasztalható, hogy a gyerekek egy internetes alkalmazáson keresztül kerültek közelebbi kapcsolatba a könyvekkel. Ez azért érdekes, mert a wikiket előszeretettel tekintik az egyik szögnek a könyvtárak koporsójában, mert ugyebár gyorsabban és kényelmesebben lehet rajtuk keresztül információhoz jutni, mint a könyvtárakban órákon át böngészve (hogy milyen ennek az információnak a minősége, az már más lapra tartozik). Ebből is látszik, hogy minden csak azon múlik, javunkra tudjuk-e fordítani azt a bizonyos "szöget", vagy csak eltüntetni akarjuk.
A fenti hivatkozás alatt egy cikk található, amely arról számol be, hogy egy amerikai iskolában a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy fejlesszenek egy wikit egy sci-fi regénysorozattal kapcsolatban, ahol kifejtik a regényekben feltűnő ismeretlen és szakszavak jelentéseit. A feladat önkéntes volt, mégis kapásból 50 diák jelentkezett rá. A cikk főleg azt hangsúlyozza, hogy mennyit fejlődött a tanulók íráskészsége és egyéb kompetenciái, könyvtáros szempontból azonban a következő néhány sor a lényeges:
"Miközben sok tanuló csak maréknyi szócikket hozott létre a lexikonban, mások, mint pl. a másodéves Taylor Collins vagy Corbin Averett szócikkek tucatját alkotta meg. Ez egy ponttól már egymással való versengéssé alakult, hogy kiderüljön, ki tud a legtöbbet írni. »Egy csomó dolgot a könyvekben olvastunk, ott néztünk utána bizonyos részleteknek« – mondja Averett, aki bevallja, hogy nem volt valami nagy író és olvasó a projekt előtt."
Tehát látszik, hogy nemcsak a fiatalok íráskészsége, hanem olvasási szokásai is fejlődtek a tevékenység során. A könyvtárak számára az utóbbi időben egyre komolyabb problémát jelent olvasásra bírni a fiatalabb korosztályt, a pörgő audiovizuális elemeken felnőtt nemzedék már nem igazán vevő a könyvek statikusságára. Viszont a fenti eset megvilágít egy lehetőséget, hogy a modern technológia és az internet felhasználásával, közvetett módon el lehet érni a fiataloknál, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. Tehát érdemes nekik olyan feladatot/elfoglaltságot találni, amelynek elvégzésére az internetet használják, de hogy a feladatot tényleg jól meg tudják oldani, könyvek olvasására is szükségük lesz. Így egy olyan közegen keresztül (internet) lehet rávenni az olvasásra, ami igazán érdekli, leköti a figyelmét - végül is az internet az, amivel minden fiatal foglalkozik valamilyen módon. A wikik - mint online lexikonok - azok a közösségi webfelületek, amelyek leginkább közel állnak a könyvek világához, nem véletlen, hogy ezen a területen volt először tapasztalható, hogy a gyerekek egy internetes alkalmazáson keresztül kerültek közelebbi kapcsolatba a könyvekkel. Ez azért érdekes, mert a wikiket előszeretettel tekintik az egyik szögnek a könyvtárak koporsójában, mert ugyebár gyorsabban és kényelmesebben lehet rajtuk keresztül információhoz jutni, mint a könyvtárakban órákon át böngészve (hogy milyen ennek az információnak a minősége, az már más lapra tartozik). Ebből is látszik, hogy minden csak azon múlik, javunkra tudjuk-e fordítani azt a bizonyos "szöget", vagy csak eltüntetni akarjuk.
2010. június 3., csütörtök
Blog vagy wiki? - Az információcsere korszerű formái
Igaz, kicsit régi a cikk, de ebbe az egyetemre szánt blogba mindenképpen beleillik: a post szerzője arról értekezik, az egyetemi, főiskolai hallgatóknak az eddig elterjedt e-mail, MSN, fórumok stb. helyett a webkettes szolgáltatásokat (blogot, wikit) érdemes használniuk, amikor vizsgák előtt a kurzussal kapcsolatos anyagokra, tételekre, vizsgaélményekre van szükségük. A cikk ezen a linken található:
http://kocka.blog.hu/2009/06/03/blogoljanak_e_a_hallgatok
Nem írnám le a cikk tartalmát, inkább csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt a fajta paradigmaváltást nem a diákok, sokkal inkább az oktatók részéről kell elvárni, a hallgatók ugyanis gyorsan megtalálják a módját, hogyan kell gyorsan és széles körben minél több információt megosztani. A tanárok viszont gyakran nem tudnak mindezzel lépést tartani. Azt gondolom, nekik is bátran használniuk kellene ezeket a szolgáltatásokat, egyrészt a publikálás terén, vagyis az adott kurzushoz tartozó közlendőiket (kötelező olvasmányok listája, tételsor, handoutok stb.) egy ilyen platformon is közzétehetnék; másrészt a kommunikáció terén, azaz a hallgatók felmerülő kérdéseire ilyen módon válaszolhatnának (pl. egy blogbejegyzés kommentjeként), és így a válasz nemcsak gyorsabban jutna el a kérdezőhöz, hanem a többiek is tudnának tájékozódni, ha hasonló problémájuk van. Összességében jobban bele kellene vonniuk magukat az egyetemi közösségbe és ilyen módon a hallgatósághoz alkalmazodni. Az sem lenne hátrány, ha maga az egyetem alakítana ki ilyen platformokat, pl. minden szakhoz létrehozna egy saját hivatalos blogot.
Ez a post egy kissé rendhagyóbb volt, mint az eddigiek, mert nem a legújabb webes technológiákat ölelte fel, de szerintem valamilyen szinten hozzátartozik a hálózati ismeretek témaköréhez.
http://kocka.blog.hu/2009/06/03/blogoljanak_e_a_hallgatok
Nem írnám le a cikk tartalmát, inkább csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt a fajta paradigmaváltást nem a diákok, sokkal inkább az oktatók részéről kell elvárni, a hallgatók ugyanis gyorsan megtalálják a módját, hogyan kell gyorsan és széles körben minél több információt megosztani. A tanárok viszont gyakran nem tudnak mindezzel lépést tartani. Azt gondolom, nekik is bátran használniuk kellene ezeket a szolgáltatásokat, egyrészt a publikálás terén, vagyis az adott kurzushoz tartozó közlendőiket (kötelező olvasmányok listája, tételsor, handoutok stb.) egy ilyen platformon is közzétehetnék; másrészt a kommunikáció terén, azaz a hallgatók felmerülő kérdéseire ilyen módon válaszolhatnának (pl. egy blogbejegyzés kommentjeként), és így a válasz nemcsak gyorsabban jutna el a kérdezőhöz, hanem a többiek is tudnának tájékozódni, ha hasonló problémájuk van. Összességében jobban bele kellene vonniuk magukat az egyetemi közösségbe és ilyen módon a hallgatósághoz alkalmazodni. Az sem lenne hátrány, ha maga az egyetem alakítana ki ilyen platformokat, pl. minden szakhoz létrehozna egy saját hivatalos blogot.
Ez a post egy kissé rendhagyóbb volt, mint az eddigiek, mert nem a legújabb webes technológiákat ölelte fel, de szerintem valamilyen szinten hozzátartozik a hálózati ismeretek témaköréhez.
2010. április 29., csütörtök
Terjedőben a Nexus One
Holnaptól egyre több európai országban kerül kereskedelmi forgalomba a Nexus One, a Google okostelefonja. Április 30-tól Nagy-Britanniában Vodafone hálózattal lehet hozzájutni a készülékhez, a keresőmogul szerint pedig nem sokkal később Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban is.
A Nexus One a Google okostelefonja, amely nem titkoltan az Apple-féle iPhone-nal szeretné felvenni a versenyt - erre egyébként minden esélye megvan. A telefon a Google Android nevő operációs rendszerére épül, és a Google minden alkalmazását magában foglalja (sőt még annál is többet). Kompatibilis a világ legnagyobb mobilszolgáltatóinak hálózatával (Verizon Wireless, AT&T - USA, Vodafone - Európa, Movistar - Latin-Amerika). Először 20140. január 5-én került forgalomba Amerikában, azóta lassan, de folyamatosan tör előre. Egyelőre nincs hír arról, hogy Magyarországon várhatóan mikor válik elérhetővé.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nexus_One
http://kocka.blog.hu/2010/04/28/a_birodalom_visszavag
2010. április 19., hétfő
Amire régóta vártunk - szavak után képekkel is kereshetünk
Régóta fennálló problémára született megoldás: eddig mindig bajban voltunk, ha jól emlékeztünk egy kép alakjaira, színeire, ábráira, de fogalmunk sem volt, mi volt a címe és ki készítette, mert sok mindennel ellentétben ebben az esetben nem számíthattunk egy keresőprogram tudására. Ez persze fordítva tökéletesen működött, cím/szerző alapján aránylag simán meg lehetett találni egy képet, de úgy tűnik, ez a folyamat mostantól kétirányúvá vált.
Egy Plink néven futó formáció, konkrétan Marc Cummins és James Philbin olyan keresőszoftvert talált ki, amellyel képekkel "guglizhatunk": a kérdéses képet csatolni kell a keresőhöz, az pedig ugyanúgy találatokat fog kidobni rá, mint azt a Google-nál megszokhattuk. A szoftver képes azonosítani a bevitt képet a pixelek alapján, természetesen csak akkor, ha már szerepel az adatbázisában.
A találatokban általában azok a weboldalak szerepelnek, ahol a kép megtalálható (persze az ehhez kapcsolódó Wikipedia szócikk kíséretében), illetve a szerzőhöz köthető oldalakat is kidobja a szoftver. A speciális keresésen belül korszakok és irányzatok szerint is szűkíthetjük a találatok számát.
A Plink egyelőre még csak mobilalkalmazásként funkcionál, de sikerességét jelzi, hogy megalkotása után mindössze négy hónappal a Google is megállapodott az angolokkal, így remélhetőleg hamarosan nem lesz szükségünk csúcskategóriás telefonra a program használatához.
http://twitter.com/plinksearch
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/12/keresot_vett_a_google
Egy Plink néven futó formáció, konkrétan Marc Cummins és James Philbin olyan keresőszoftvert talált ki, amellyel képekkel "guglizhatunk": a kérdéses képet csatolni kell a keresőhöz, az pedig ugyanúgy találatokat fog kidobni rá, mint azt a Google-nál megszokhattuk. A szoftver képes azonosítani a bevitt képet a pixelek alapján, természetesen csak akkor, ha már szerepel az adatbázisában.
A találatokban általában azok a weboldalak szerepelnek, ahol a kép megtalálható (persze az ehhez kapcsolódó Wikipedia szócikk kíséretében), illetve a szerzőhöz köthető oldalakat is kidobja a szoftver. A speciális keresésen belül korszakok és irányzatok szerint is szűkíthetjük a találatok számát.
A Plink egyelőre még csak mobilalkalmazásként funkcionál, de sikerességét jelzi, hogy megalkotása után mindössze négy hónappal a Google is megállapodott az angolokkal, így remélhetőleg hamarosan nem lesz szükségünk csúcskategóriás telefonra a program használatához.
http://twitter.com/plinksearch
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/12/keresot_vett_a_google
2010. április 9., péntek
Viccelődjünk a Google-lal! v2.0
Úgy látszik, eljött az a kor, amikor az állatok is az emberek nyelvén kommunikálnak. Biztos mindenki volt már úgy, hogy nem tudta, miért ugat vagy nyüszít a kutyája és miért nyivákol folyamatosan a macskája - de ennek most vége! A Google Translate újabban nem csak a különböző emberi nyelveket fordítgatja le, hanem az állatok beszédét is átalakítja a számunkra érthető nyelvi formátumba. Az alkalmazás az Android mobiltelefonokra lett kifejlesztve, a fordítás folyamata pedig a következő: az alkalmazás telepítése után ki kell választanunk a megfelelő nyelvet (jelenleg az állatok még csak angolul tudnak, de az ígéretek szerint később többek közt mongolul és hindiül is megtanulnak), majd egyszerűen fel kell venni a cicánk/kutyánk/csirkénk/házi oroszlánunk hangját, ez a fantasztikus kis program pedig át is transzformálja kedvenceink mondanivalóját emberi beszédre. Remélhetőleg a fordítás pontosságán itt is igyekeznek csiszolni, úgy, mint a normál Translate esetében.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az alkalmazás nem csak a mi hétköznapi életünket fogja megkönnyíteni, hanem az etológia területén is forradalmi előrelépésekre számíthatunk a közeljövőben, olyannyira, hogy a tudomány akár az antropológia szintjére is eljuthat. Világunk ugyanis egy meghatározó információforrással bővül. A jövő érettségizőinek tehát érdemes lesz majd a TTK-ra jelentkezniük!
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/02/translate_animals (a poszt publikálási dátumát tekintve, nem biztos, hogy az olvasottak teljesen fedik a valóságot)
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az alkalmazás nem csak a mi hétköznapi életünket fogja megkönnyíteni, hanem az etológia területén is forradalmi előrelépésekre számíthatunk a közeljövőben, olyannyira, hogy a tudomány akár az antropológia szintjére is eljuthat. Világunk ugyanis egy meghatározó információforrással bővül. A jövő érettségizőinek tehát érdemes lesz majd a TTK-ra jelentkezniük!
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/02/translate_animals (a poszt publikálási dátumát tekintve, nem biztos, hogy az olvasottak teljesen fedik a valóságot)
Viccelődjünk a Google-lal!
Nagyon unatkozhatnak a Google Chrome fejlesztői, legújabb alkalmazásuk, az Upside Down ugyanis kizárólag arra szolgál, hogy az éppen megnyitott oldal tartalmát valamilyen olvashatatlan formában tálalja. Az alkalmazást innen lehet telepíteni, de a Chrome legfrissebb verziójába automatikusan importálva van. A Beállítások gombra kattintva többféleképpen torzíthatjuk el weboldalunkat: 90 és 180 fokos elforgatás, tükrözés (ezzel elképzelhetjük, milyen lehet az arab világban internetezni :]) is található a repertoárban, de arra is utasíthatjuk, hogy csak a képeket vagy csak a képeken kívüli elemeket forgassa el.
Látszólag túl sok értelme nincs, hacsak nem valami gyenge áprilisi tréfának szeretnénk szánni vagy titkosnak szánt saját weboldalunkat szeretnénk ezzel a nem túl hatásos módszerrel rejtjelezni. Természetesen ettől függetlenül minden tiszteletem a Chrome fejlesztőbrigádjáé, amiért nem sajnálták az időt és a tudásukat ennek az apró örömforrásnak a megalkotására, örülnénk, ha Internet Expolorerék legalább ennyire megerőltetnék magukat.
Szóval ha már túl unalmasnak találjuk a hosszas interneten böngészést, az Upside Down eszközzel kicsit több kalandot csempészhetünk kilobyte-ok között töltött mindennapjainkba. De akár kezünkbe is vehetünk egy jó könyvet vagy megnézhetünk egy értelmes műsort a TV-ben...
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/04/chrome_prank
Látszólag túl sok értelme nincs, hacsak nem valami gyenge áprilisi tréfának szeretnénk szánni vagy titkosnak szánt saját weboldalunkat szeretnénk ezzel a nem túl hatásos módszerrel rejtjelezni. Természetesen ettől függetlenül minden tiszteletem a Chrome fejlesztőbrigádjáé, amiért nem sajnálták az időt és a tudásukat ennek az apró örömforrásnak a megalkotására, örülnénk, ha Internet Expolorerék legalább ennyire megerőltetnék magukat.
Szóval ha már túl unalmasnak találjuk a hosszas interneten böngészést, az Upside Down eszközzel kicsit több kalandot csempészhetünk kilobyte-ok között töltött mindennapjainkba. De akár kezünkbe is vehetünk egy jó könyvet vagy megnézhetünk egy értelmes műsort a TV-ben...
Forrás: http://kocka.blog.hu/2010/04/04/chrome_prank
2010. március 23., kedd
A Facebook lassan a Google-t is lenyomja
Az alábbi, az Alexa által közzétett grafikonok megmutatják, mekkora ütemben zárkózik fel a Facebook a Google-höz, sőt néhány tekintetben a közösségi oldal már meg is előzi a keresőóriást. Főleg az utolsó grafikon érdekes a Google szempontjából - itt jól látható, hogy az egyes oladalon eltöltött idő tekintetében már a Twitter is lazán felveszi a versenyt vele.
Elérés/nap
Elérés/nap
2010. március 16., kedd
Önnek jár, ha van iPhone-ja - Ingyenes BKV-menetrend az AppStore-ban
Az ember már azt hihetné, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat berkeiben ide-oda csordogáló 100 millió Ft-os összegekből egy keveset valami modern, értelmes és az utazóközönség számára hasznos dologra fordítottak, azonban kénytelen vagyok lehűteni a kedélyeket. A BpMenetrend, ez az egyedül iPhone-ra alkalmazható szolgáltatás nem a BKV, hanem az iMind, a trn és a Volll erőfeszítéseinek köszönhető, amelynek segítségével mobilinternet-kapcsolat nélkül tudjuk lecsekkolni a BKV járatainak menetrendjét, bárhol tartózkodjunk is. Használatához annyi kell, hogy letöltsük az alkalmazást az AppStore-ból az iPhone-unkra, és onnantól kezdve offline böngészhetünk a buszok és villamosok (és persze a többi tömegközlekedési eszköz) között. Ráadásul - figyelem, a BKV-ról van szó! - ingyen és bérmentve. Relatíve nagy hátránya az alkalmazásnak, hogy nem tudja nyomon követni a menetrendek változásait, de a fejlesztők a következő verzióra ígérik ezt, ill. az éjszakai járatokat, a Ráckevei HÉV-et és egyéb, most még hiányzó buszjáratokat is bevesznek a repertoárba. Reméljük, később az útvonaltervezés-funkció is elérhető lesz a BpMenetrendben.
Forrás
Forrás
BpMenetrend v1.0 from bpmenetrend on Vimeo.
2010. március 9., kedd
Bővül a lehetőségek tárháza a Google Dokumentumokban
Természetesen nem kell túlságosan bonyolult dolgokra gondolni - a Google Docs az amatőr felhasználók életét szerette volna megkönnyíteni újításaival, méghozzá igen sikeresen. Az online tárhelyen ugyanis mostantól bármilyen formátumú és bármekkora méretű fájlt tárolhatunk, egyedül arra kell tekintettel lennünk, hogy a fájlok összmérete ne haladja meg az 1 Gb-ot. Pontosabban meghaladhatja, hiszen igényelhetünk további tárhelyet, ez viszont már 0.25 dollárba (kb. kemény 50 HUF-ba) fog fájni nekünk gigabájtonként.
Ez mindenképpen nagyon hasznos előrelépés, mivel az eddigiek során inkább az Office dokumentumokkal volt ajánlatos a Google Docs tárhelyét feltölteni - már csak azért is, mivel az egyes fájlok nem lehettek nagyobbak 500 kB-nál -, így viszont lehetőség nyílik fotók, videók, hanganyagok, PDF-ek feltöltésére is (igaz, ezek közül is inkább a kisebb méretet preferáljuk). Azonban a hiányosságok közé tartozik, hogy vannak egyes formátumok, amelyeket ugyan feltölteni lehet, de másokkal megosztani már nem. Emellet ha olyan dokumentumot töltesz fel, amit nem konvertáltál Google Dokumentummá, a fájl mérete max. 25 MB lehet.
Az apró kellemetlenségektől függetlenül azt lehet mondani, hogy a Google Docs ezzel a lépéssel tovább erősítette vezető szerepét a fájljaikat az interneten tárolni kívánók körében.
http://googledocs.blogspot.com/2010/01/upload-and-store-your-files-in-cloud.html
Ez mindenképpen nagyon hasznos előrelépés, mivel az eddigiek során inkább az Office dokumentumokkal volt ajánlatos a Google Docs tárhelyét feltölteni - már csak azért is, mivel az egyes fájlok nem lehettek nagyobbak 500 kB-nál -, így viszont lehetőség nyílik fotók, videók, hanganyagok, PDF-ek feltöltésére is (igaz, ezek közül is inkább a kisebb méretet preferáljuk). Azonban a hiányosságok közé tartozik, hogy vannak egyes formátumok, amelyeket ugyan feltölteni lehet, de másokkal megosztani már nem. Emellet ha olyan dokumentumot töltesz fel, amit nem konvertáltál Google Dokumentummá, a fájl mérete max. 25 MB lehet.
Az apró kellemetlenségektől függetlenül azt lehet mondani, hogy a Google Docs ezzel a lépéssel tovább erősítette vezető szerepét a fájljaikat az interneten tárolni kívánók körében.
http://googledocs.blogspot.com/2010/01/upload-and-store-your-files-in-cloud.html
2010. március 2., kedd
MSN vs. Facebook - fej-fej mellett
Egy nemrég közzétett internetes felmérés alapján a két leginkább használt kommunikálásra használt webkettes eszköz az MSN Messenger és a Facebook. Az első két helyezett kiléte nem meglepő, az utána következő nevek sorrendje viszont igencsak érdekes, ismerve az egyes szolgáltatók promóját, marketingeszközeit, stb. A teljes lista a Kockablog bejegyzésében látható. (Megjegyzendő, hogy ahogy a szavazatok számából is kitűnik, a felmérés korántsem reprezentatív.)
A felméréssel egyetlen probléma van: olyan szolgáltatások szerepelnek ugyanabban a listában, amelyeknek teljesen különböző funkcióik lehetnek. A kérdés úgy volt feltéve, hogy melyik az a weboldal/szoftver, amelyet az emberek legszívesebben használnak arra, hogy egymással kommunikáljanak, kapcsolatba lépjenek/tartsanak fenn. Nos, ebből a aszempontból nem csoda, hogy az MSN és a Facebook viszi a prímet, mint ahogy az sem, hogy a Twitter meglepetésre csak a sereghajtók közé fért be. Mindenki tudja, hogy a Twitter hallatlanul népszerű a webkettes generáció körében, de nem ugyanaz miatt, mint a Facebook. A Twittert ugyanis a felhasználók zöme nem kapcsolatépítésre, -tartásra használja, hanem információszerzésre, amely főleg a különböző hírességekkel kapcsolatos (hiteles) kulisszatitkok megszerzését foglalja magában. A platform nem is alkalmas arra, hogy az ember túlzásba vigye a kommunikálást a másik emberrel, lévén, az egymásnak küldött üzeneteket a a címzett összes követője is látja, privát chatre nincs lehetőség és még sorolhatnánk. Valljuk be, baromira nem örülnénk neki, ha 400-szor kellene megnyomnunk a "more" gombot azért, mert Juliska és Józsika egy óráig üzengetett egymásnak Twitteren. Arra viszont nagyon jó, hogy olyan dolgokat tudjunk valakiről, amit egyébként talán sehol máshol nem tudunk meg róla - vagy csak hogy egyszerűen kiírjuk magunkból azt, ami éppen 140 karakternyi mélységig foglalkoztat minket (és nem szégyelljük bevallani...)
Szóval érdemes figyelmesen elolvasni és végiggondolni egy közvéleény-kutatás eredményét, mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le.
(A kép forrása itt.)
A felméréssel egyetlen probléma van: olyan szolgáltatások szerepelnek ugyanabban a listában, amelyeknek teljesen különböző funkcióik lehetnek. A kérdés úgy volt feltéve, hogy melyik az a weboldal/szoftver, amelyet az emberek legszívesebben használnak arra, hogy egymással kommunikáljanak, kapcsolatba lépjenek/tartsanak fenn. Nos, ebből a aszempontból nem csoda, hogy az MSN és a Facebook viszi a prímet, mint ahogy az sem, hogy a Twitter meglepetésre csak a sereghajtók közé fért be. Mindenki tudja, hogy a Twitter hallatlanul népszerű a webkettes generáció körében, de nem ugyanaz miatt, mint a Facebook. A Twittert ugyanis a felhasználók zöme nem kapcsolatépítésre, -tartásra használja, hanem információszerzésre, amely főleg a különböző hírességekkel kapcsolatos (hiteles) kulisszatitkok megszerzését foglalja magában. A platform nem is alkalmas arra, hogy az ember túlzásba vigye a kommunikálást a másik emberrel, lévén, az egymásnak küldött üzeneteket a a címzett összes követője is látja, privát chatre nincs lehetőség és még sorolhatnánk. Valljuk be, baromira nem örülnénk neki, ha 400-szor kellene megnyomnunk a "more" gombot azért, mert Juliska és Józsika egy óráig üzengetett egymásnak Twitteren. Arra viszont nagyon jó, hogy olyan dolgokat tudjunk valakiről, amit egyébként talán sehol máshol nem tudunk meg róla - vagy csak hogy egyszerűen kiírjuk magunkból azt, ami éppen 140 karakternyi mélységig foglalkoztat minket (és nem szégyelljük bevallani...)
Szóval érdemes figyelmesen elolvasni és végiggondolni egy közvéleény-kutatás eredményét, mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le.
(A kép forrása itt.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)